A szlovén Toszkána, így kedveskednek szülőföldjüknek a helyiek Goriška Brdában, az olasz Collióval határos szlovén járásban. A mindössze hatezer lakosú vidék bővelkedik a festői látképekben, a dimbes-dombos tájon a dombtetőket a több száz éves piciny települések, a domboldalakat a szőlő, cseresznye és olívaültetvények határozzák meg.
A térség központja Dobrovo, ez az alig ötszáz fős falucska, itt található a XVII. században épített, reneszánsz stílusú Bagueri-kastély, amely otthont ad a Brda vinotékának, ahol szinte minden helyi termelő boraiból válogathatunk és kóstolhatunk. Ugyanitt elektromos kerékpárt vagy motorkerékpárt is kölcsözhetünk, amellyekkel nyugodt tempóban bejárhatjuk a tájat, természeti, épített és gasztrokulturális örökségével is megismerkedve. Ha erre járunk, ne hagyjuk ki Šmartno falucskát, amely legalább ötszáz éves városfala, Szent Márton barokk temploma és öt megmaradt bástya ódon hangulatot kölcsönöz a településnek.
Fotók: Leo Caharija
Brda tavasszal a cseresznye országa, a virágzástól a szüretig ez jellemzi a vidéket, késő ősszel sokkal inkább az olajbogyókra figyelnek, hiszen ez a legészakibb olívatermelő vidékek egyike. A kettő között, de igazándiből egész évben a szőlő és a bor a meghatározó gasztrokulturális kincs, amelyre a helyiek nagyon büszkék. Az elsősorban fehérboros borvidéken a saját fajta elsősorban a rebula, amely a szomszédos olasz borvidékeken a ribolla gialla névre hallgat, de fontos fajtaként jelenik meg a sauvignonasse, amelyet maguk közt még gyakran most is csak tokajként neveznek, bár a borcímkéken már a hivatalos név jelenik meg. Tocai friulano volt korábban a fajta neve, ez változott meg az olaszoknál friulano névre, a szlovéneknél sauvignonasse-ra.
A nemzetközi turisztikai újságírók szervezetének (FIJET) Alpok-Adria tagozatát látta vendégül egy közös rebula szüretre a legnagyobb szlovén pincészet, a dobrovói központú Vinska klet Goriška brda. A szövetkezetként működő borászatnak 540 tagja van, összesen 1150 hektáron gazdálkodnak, éves szinten 6-9 millió liter bort (és pezsgőt) állítanak elő, amelynek harminc százalékát exportálják. Az idei szüret a szokásosnál kevesebb termést hozott, ez nem meglepő a hazai szüretek ismeretében, körülbelül 4 millió kilogramm szőlő került a borászatba feldolgozásra.
A pincészet elsőre furán csengő, vérnarancsos gyöngyözőborával kezdtük a napot, amely egy édes-kesernyés, alacsony alkoholtartalmú welcome drink funkcióját hivatott betölteni. A szeptember végi időpont miatt a rebula válogatás szüretelését bízták az olasz, osztrák, cseh, magyar és horvát újságírókra, nem kis bátorság volt ez a tulajdonosok részéről. A szüretelőládák azonban szépen megteltek, a legszebb fürtöket válogattuk ki, hogy ezekből készüljön el a FIJET jövő évi hivatalos bora.
A Vinska klet Goriška brda bemutatkozó kóstolója csak a szüret lezárásával , a metszőollók biztonságba helyezését követően kezdődött el, az új Bagueri brut és rosé pezsgőkkel, a két új birtokházasítással, a Krasno nevet viselő fehér és vörös cuvée-vel, az A+ jelzéssel ellátott vörös csúcsborukkal máskor is szívesen ismerkednék. A médiát végül egy rendhagyó ajándékkal lepték meg: mindenki elkészíthette saját 2010-es évjáratú cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot házasítását, amelyet a helyszínen le is palackoztak. A saját titkos arányosítással készült cuvée-m még a borhűtőmben érlelődik a palackban…