A portugiesereknél Sauska, a rozéknál Gere Attila bora kapta az első díjat. A Pécsi Borozó különítménye bort bírált a Szent Miklós Napi Borversenyen Palkonyán. Nagy tanulságot nem vonunk le, de tavasszal azért visszakóstolnánk.
Mire a vonat leért Palkonyába, az eső is elállt, úgyhogy tettünk egy kis egészségügyi sétát a faluban. Közben találkoztunk Haraszti Ferenccel, akinek meghívására részt vehettünk az első nagyszabású palkonyai borversenyen. Kezdésig még volt egy kis időnk, tettünk egy rövid látogatást a Haraszti Pincében, ami nemrég esett át bővítésen, a szomszéd présház megvásárlásával nagyobb helyen készülhetnek a borok. A kóstolót most halasztottuk a verseny miatt, mindenesetre a Haraszti borok már több Pécsi Borozó teszten szépen szerepeltek (Palkonya Cuvée 2006 ésVillányi Portugieser 2007, a téli számban Villányi Merlot 2006, 83 pont), és gyűjtöttek maguknak lelkes fogyasztókat.
"Tavaly ilyenkor összejöttünk páran itt nálunk, hogy megkóstoljuk az újborokat" - mesélte Haraszti Ferenc házigazdánk a pincében a verseny előtt. "Olyan jól sikerült, hogy Preisendorf Gáborral már akkor eldöntöttük: lesz folytatás, nagyobb és komolyabb."
A palkonyai faluházban közben már összegyűltek a borbírák. Négy asztal, bizottságonként nyolc fővel, a sorsolás után asztalhoz ültek a borvidék szereplői, a csúcsborászatok képviselői, kistermelők, őstermelők, újságírók és meghívott vendégek. Preisendorf Gábor köszöntője után a vendégekkel ismertette a szabályokat: a 100 pontos rendszerben 56-tól bronz, 76-tól ezüst, 88-tól arany, 95 felett pedig nagy arany minősítések jártak. Rozékkal kezdtünk, 21 tétel szerepelt a vakkóstoláson. Mint a verseny végén kiderült, asztalunknál nem voltak szembeszökő különbségek a borok megítélésénél. Igaz, a sor hullámzó volt, a kiemelkedő rozék közé került néhány kevésbé sikerültebb tétel, azonban néhány bort leszámítva hasonlóan pontoztuk a borokat.
Az idei portugieserek azonban már megosztották a kóstolókat, és néha átszellemültebb viták is kialakultak azzal kapcsolatban, hogy milyen is portugieser fajtajellege. Volt, aki a (dűlőről elnevezett) „jammertal-büdösre” esküdött, volt, aki a gyümölcsösebb oportót részesítette előnyben. (A mi álláspontunk liberális volt: nem támasztottunk előzetes, szilárd elvárásokat, nem az „igazi” portugiesert kerestük. Ha a bor meg tudott győzni minket az igazáról, azt díjaztuk. Talán egy képzetünkhöz ragaszkodtunk: könnyen iható, korrekt borokat vártunk, melyek tökéletes kísérői lehetnek egy ebédnek, vagy főszereplői egy lazítós estének.) Ez pedig a pontokon is meglátszott. A tételsor ugyan sokkal kiegyenlítettebb volt, mégis az eltérő elvárások, ízlés miatt egy-egy bornál meglepő különbségek jöttek ki a pontokat illetően. Néhány gyengébb tételt leszámítva a középmezőnyben, az ezüst tartományban mozogtak a borok.
Az eredményhirdetés előtt csülökkel zártuk az estét. A díjak átadása után pedig őszinte ígéretet tettünk, hogy örömmel veszünk részt a következő nagy palkonyai versenyen.
Szent Miklós Napi Borverseny eredményei:
2. Günzer Tamás
3. Riczu Tamás
1. Sauska
2. Bock, Blum, Mayer, Preisendorf, Jackfall
Gratulálunk!
Különvélemény: A díjazottakon kívül nekünk még tetszett, így meg kell említenünk csapatunk más kedvenceit: Kiss Gábor, Günzer és Maul rozé, illetve a Preisendorf, Blum és Lelovits portugieserek.