MI TÖRTÉNT A BORMARKETINGGEL?
A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft volt munkatársainak közleménye

Az elmúlt napokban hozzánk is eljutott az a közlemény, amelyben Tompa Imre újságíró invitálja a sajtót a Közösségi Bormarketing Kft és új stábjának bemutatkozójára. Többek között ez késztetett minket, a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft volt munkatársait arra, hogy valós tájékoztatást adjunk arról az időszakról, amelyet Tompa úr közleményében "bonyolult viharok"-ként aposztrofál.

Hosszú vitákat követően és súlyos kompromisszumok árán, 2007. augusztus 1-jén kezdődhetett meg a literenkénti 8 forint forgalomba-hozatali járulék fizetése, amely a korábbi, hasonló mértékű jövedéki adót váltotta fel. A hatályos jogszabály értelmében a járulékbevétel 40%-a az Országos Borminősítő Intézetet (OBI) is felügyelő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) kerül, járulékbevétel másik fele (60%) pedig közösségi bormarketing célokat szolgál. Az évi mintegy 750 millió Ft-ra tehető bormarketing forrás az eredeti elképzelés szerint az FVM Agrármarketing Centrumhoz (AMC) került, amelyet a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft (MBM Kft) szakmai közreműködése, és az agrárminiszter döntéselőkészítő szerveként működő Bormarketing Bizottság felügyelete mellett kellene felhasználni.

Több mint 2 év járulékfizetést követően, először 2009. szeptember végén kapott szóbeli tájékoztatást a borászok érdekeit is képviselő Bizottság a marketingre befolyt összeg nagyságáról (2 év alatt több mint 1.5 milliárd Ft), azonban a felhasználás és a kifizetések részleteit a mai napig sem tisztázta az Agrármarketing Centrum. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a szerződéskötésekért és kifizetésekért felelős AMC több, 2009 nyár elején támogatást nyert és azóta sikeresen teljesítő pályázót sem fizetett ki, néhány esetben pedig még a szerződéseket sem kötötte meg. A közbeszerzések kiírása is több esetben indokolatlanul késett, a nyertes ajánlattevők teljesítését pedig az elhúzódó szerződéskötések és kifizetések nehezítették. Utóbbi miatt lehetetlenült el az ágazat meghatározó szervezetei által a szakmai irányítás ellátására létrehozott közhasznú státuszú MBM Kft működése is. A szóban forgó feladat ellátásának finanszírozását a vonatkozó jogszabály a bormarketing költségvetés legfeljebb 5%-ban határozta meg (évi mintegy 38 mFt). A fenti feladat ellátására első körben, 2008 decemberében még szerződést kötött az AMC az MBM Kft-vel, azonban 2009-ben már közbeszerzésen keresztül kívánta kiszervezni a szakmai előkészítést. Ugyan a nyár folyamán a szakmai szervezetek több esetben is állást foglaltak a szerződéskötés feltételeit illetően, és kérték a szerencsétlenül megfogalmazott vonatkozó miniszteri rendelet pontosítását, hogy az állami feladatot átvevő, az ágazatra nézve reprezentatív és közhasznú MBM Kft folytathassa munkáját, a minisztérium azonban érdemben nem reagált. Az AMC ügyvezetője 2009. október közepére ígérte a beszerzés kiírását, amelyre az MBM Kft is ajánlatot kívánt tenni, azonban a korábbi esetekhez hasonlóan, az AMC indokolatlanul késett a felhívással, amely végül csak december 11-én jelent meg. Az így eltelt közel két hónap alatt az MBM Kft munkája ellehetetlenült, a vállalkozás fizetésképtelenné vált, munkavállalói pedig felmondtak. Részben ennek hatására az agrártárca végül elhatározta a korábban szorgalmazott rendeletmódosítást, és a sajtóban is ígéretet tett az ügy rendezésére. Sajnos a módosítást ezúttal is ügyetlenül szövegezték, amelyre hivatkozva az AMC vezetése ismét megtagadta az MBM Kft-vel történő közvetlen szerződéskötést.

A kialakult helyzet az MBM Kft alapítóit is megosztotta. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) a  december 16-i taggyűlésén elsőként vetették el a pótbefizetést, illetve a tagi kölcsönnel történtő átmeneti finanszírozás lehetőségét, és abból sem csináltak titkot, hogy saját, illetve az érdekkörükbe tartozó vállalkozással indulnak majd a közben kiírásra került közbeszerzésen. A taggyűlésen jelenlevő tulajdonosok már az MBM Kft felszámolása mellett döntöttek, feladva az eddigi munkát és cserben hagyva ezzel több hitelezőt (többek között volt munkavállalók, alvállalkozók, stb.). Ezt követően a korábban egy hajóban evező HNT és MSZBSZ nem tudott megegyezni a közös pályázat beadásában, így végül két ajánlat érkezett az AMC-hez a közösségi bormarketing szakmai irányítása feladatának ellátására. A két ajánlat egy szempontból mindeképpen megegyezett: a szakmai értékelésért felelős Bormarketing Bizottság egyik pályázót sem javasolta nyertesnek, amelyet azzal indokolt, hogy az ajánlatok tartalma messze elmarad a megkívánt szakmai színvonaltól. Az agrárminiszter, bár az elmúlt két évben minden esetben elfogadta a Bizottság ajánlásait, ezúttal más álláspontra helyezkedett és az FVM-nek, valamint az AMC-nek korábban már dolgozó, faházépítéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó IDCM Kft-t választotta nyertesnek.

Az ügy pikantériája, hogy a - tönkrement MBM Kft jelenlegi ügyvezetői posztját is betöltő - nyertes ajánlattevő képviselője a közbeszerzési tárgyaláson azt állította, hogy a Kft egyik alapítója, a Pannon Bormíves Céh (PBC) is támogatja a pályázatot, holott a PBC a Vindependent-el karöltve írásban is elhatárolódott a pályázó vállalkozásoktól. A hivatalos eredményhirdetés óta egyébként a MSZBSZ-en kívül egy borász szervezet sem volt hajlandó kiállni a kezdeményezés mellett, és nem meglepő módon a közbeszerzésen vesztes HNT sem támogatja a vállalkozást. Oda tehát a reprezentetivitás és a közösségi bormarketing sarokkövét jelentő legitim érdekképviselet.

Míg az elmúlt 2 évben a pályázatok kiírását és a marketing pénzek felhasználását a stratégia és az éves akcióprogram társadalmi egyeztetése előzte meg, addig most a valódi befizetők megkérdezése nélkül, egy szűk érdekkör igényei szerint történhetnek a kifizetések.

A járulékot fizető borászok jelenleg csak abban bízhatnak, hogy a Bizottság (amelybe annak idején a MBM Kft 7-ből 6 főt delegált) mindent megtesz majd annak érdekében, hogy gátat szabjon a kapkodásnak, és megakadályozza a károkozást.

Bár a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft felszámolása még meg sem kezdődött, az IDCM Kft-t is támogató MSZBSZ közben Közösségi Bormarketing Kft néven új marketing szervezet létrehozását kezdeményezte.

Végezetül, fontos megjegyeznünk, hogy a fentiekkel kapcsolatban senkivel nem kívánunk vitákba bonyolódni, a fent leírt eseményeket tényeknek tekintjük. Jelen közleményünktől nem reméljük erkölcsi és anyagi kárunk megtérülését, egyetlen célünk, hogy az elmúlt év eseményeinek aktív szereplőiként valós képet adjunk a történtekről, amelyekről ezidáig a sajtó sem kaphatott érdemi információkat.
 
Budapest, 2010. február 04.

A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. volt munkatársai,

Árvay Angelika
Geönczeöl Attila
Nemes Richárd
Sándor Judit
Szabó Borbála
Sztakovics Klára

Kiáltvány

Alulírott magyar borászok a következő kiáltványt fogalmazzuk meg a Nemzeti Bormarketing Programot folytatni szándékozó Közösségi Bormarketing Kft. tevékenységének megindulásával kapcsolatban:
 
1. Az aláírók nem értik, hogy a Nemzeti Bormarketing Programot korábban koordináló, a magyar borászatok és borászati szervezetek által támogatott Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. működését ki és milyen szándékkal lehetetlenítette el.
 
2. Az új szervezetet úgy választották ki, hogy az FVM miniszter döntés előkészítő szervezeteként funkcionáló Bormarketing Bizottság annak szakmai pályázatát alkalmatlannak minősítette. Éppen ezért az aláírók semmilyen szakmai közösséget nem vállalnak az újonnan kiválasztott, magát Közösségi Bormarketing Kft.-nek nevező szervezettel. Egyúttal követeljük, hogy a Bormarketing Bizottság személyi összetétele a helyzet tisztázásáig ne változzon.
 
3. Az alulírott szervezetek és borászatok semmilyen tájékoztatást nem kaptak és nem kapnak a már általuk befizetett forgalomba hozatali járulékok felhasználásáról. Felszólítjuk a kormányzatot, hogy a befolyt összegekről hitelt érdemlő elszámolást készítsen.
 
4. Felszólítjuk a Közösségi Bormarketing Kft.-t, az AMC-t és a kormányzatot, hogy a helyzet tisztázásáig hirdessen moratóriumot új bormarketing pályázatok kiírására. 
 
 
Bacsó András, Baráth Sándor, Berecz Stephanie, Bock József, Bodó Judit, Bott Frigyes, Bukolyi László, Bussay László,
Demeter Zoltán, ifj. Figula Mihály, ifj. Gál Tibor, Gere Attila, Györgykovács Imre, Heimann Zoltán, Homonna Attila,
Ipacs Szabó István, Jásdi István, Karner Gábor, Kaló Imre, Kiss Gábor, Laposa József, Légli Ottó, Liptai Zsolt,
Dr. Lőrincz György, Matolcsy Sára, Mészáros László, Molnár Péter, Dr. Pók Tamás, Szentesi József, Takács Lajos,
Takler Ferenc, Tarnóczi Zoltán, Tiffán Zsolt, Vida Péter
 
Pannon Bormíves Céh
Vindependent Független Szőlész Borász Szövetség
Vinum Praemium Alapítvány

Újraindul a bormarketing

Az előző bormarketing-szervezet főbb akcióinak folytatásával, a pénzek kezelésének nagyobb transzparenciájával, a befizető borászatok véleményének felmérésével és az eladás fokozottabb ösztönzésével újraindítja a magyar bormarketing kft-t a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége. Tornai Tamás, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy minden olyan borász-szervezet csatlakozását várják, mely a befizetőket tömöríti. Jó lenne minél szélesebb konszenzust teremteni a borásztársadalom tagjai és szervezetei között, mert a széttagolt, egymással harcoló érdekcsoportok és szervezetek közti bizalmatlanság és rivalizálás tovább növeli az ágazat versenyhátrányát. Oláh László, az új kft igazgatója a folytonosság fenntartása mellett kiemelte, hogy az új koncepció nagyobb súlyt helyez az ágazati szereplők véleményének becsatornázására, felméri a tavalyi exportpiaci akciók hatékonyságát, kiterjeszti a termelők, kereskedők, a HoReCa képviselőinek és a fogyasztóknak az oktatását, nagyobb intenzitással használja az internetet és a láncokat. Ha tetszik, ha nem, az áruházláncok a borpiac leghatékonyabb disztribúciós médiumai, olyan országos hálózattal rendelkező értékesítési csatornák, melyek a legszélesebb fogyasztói rétegek felé képesek közvetíteni az egyre szebb magyar bort.
 
Tudnivaló, hogy a 2007-ben beindult bormarketing szervezet 2009-re csődbe ment, a szervezet tagjai szerint külső erők, mindenekelőtt az Agrármarketing Centrum visszahúzó tevékenysége hatására. Tornai árnyaltabb megfogalmazása szerint az AMC 30, a (változatlan formában és összetétellel továbbműködő), a pályázatokat elbíráló Bormarketing Bizottság 30, de a saját működéséhez szükséges közbeszerzést elmulasztó és adósságot felhalmozó Magyar Bormarketing Nonprofit Kft előző vezetése 40 %-ban ludas a kft ellehetetlenüléséért, mely végül az első bormarketing kft most is zajló felszámolásához vezetett. Ezt egyébként az összes releváns borász-szervezet egyhangúan szavazta meg. A régi kft tagjai és csúcsborászok egy impozáns csoportja előző nap kiáltványban és nyílt levélben támadta az új kft-t, amire Tornai és Oláh hangsúlyozták: nem akarnak háborúzni, aki hatni akar a bormarketing pénzek elköltésére (ez a ma bő  ¾ milliárdos összeg a literenkénti 5-10 forintos forgalomba-hozatali járulékból gyűlik fel), csatlakozzon, akkor akaratát is jobban be tudja csatornázni a folyamatokba és jobban is tudja kontrollálni őket, hogy „ne egy szűk érdekkör igényei szerint történjenek a kifizetések” (a nyílt levél megfogalmazása szerint). Tornai hangsúlyozta, hogy nincsenek illúziói az AMC-val kapcsolatban, bizonyos, hogy az új kft-nek is meg kell harcolnia vele, ahogy a Bormarketing Bizottsággal is, de a munkát el kell kezdeni, mert a válság sújtotta ágazat bajban van. Nem lehet, hogy semmi ne történjen hónapokig és a huzavona miatt elmaradjanak az olyan tervezett akciók, mint a fröccskampány, a Borszerda vagy a Magyar Bor Mindenkor-projekt, hogy fél évig ne legyen eladás-ösztönzés. „Ha a borászatok nem képesek együttműködni, a magyar borászkodás tragikus véget érhet”- jelentette ki Tornai, hozzátéve: „nagy felelősség újraindítani a bormarketinget, felszólítom valamennyi szervezetet, hogy csatlakozzon, ha nem teszi, akkor is minden egyes elköltött forintról tájékoztatni fogunk mindenkit. A mi felelősségünk, hogy az pénzt, amit a borászok befizetnek, jól használjuk fel.”