Egy jó bort kerestem a minap a pincében az esti tikka masala mellé. Az indiai fűszerkeverékkel alaposan megbolondított csirke általam kókusztejjel némiképp csillapított, gyerekbarátabb verziója is finnyás bor tekintetében. Viszont találtam egy palackot, aminek sava állták a sarat.
A Batthyány Pince (a brand a Villányi Szársomlyó Kft. tulajdona) nem igazán sejtet annyira jó borokat. Korábbi tulajdonosa alatt eléggé elhasználódott és minduntalan valami félédes pinot noirok és tízéves rozék jutnak róla eszembe az időközben megboldogult Villányi Borok Boltja hálózatból. Pedig már új csapattal mennek tovább, és amit kóstoltam tőlük, az nagyságrendekkel jobb volt, mint korábban bármi.
Vannak területeik a Pécsi borvidéken is, ebben a házasításban idevalósi borok kaptak helyet, chardonnay, szürkebarát és ottonel muskotály, érdekes trió, gondoltam a palackra bukkanva a pince mélyén.
Illatban egész jól kezd, gyümölcsösséget találunk benne, elég intenzíven jön az alma, a szőlő, különféle trópusi gyümölcsök, nekem leginkább a datolyaszilva ugrik be. És ne feledkezzünk meg a virágillatokról sem, a muskotály azért nem hagyja magát, a jázmin helyet kér.
Kortyban szép, kerek, a savak lüktetnek jobban, de hát 2014, mondogatjuk, az egy ilyen év volt. Van benne kis pillecukros könnyedség. Az alkohol moderált, nem nyomja el a frissességet, ami szépen kitart a korty végéig. Sőt.
A tikka masala előtt kóstoltam meg először, aztán a vacsora után tértem vissza hozzá, illatban visszaesett kicsit, de kortyban jól tartotta a lendületességet, a keleti fűszerekkel szőnyegbombázott ízlelőbimbók is feléledtek, a második kortynál már ismét a virágos-gyümölcsös aromatika töltött el.
Tavaly újborként a Luca napi borversenyen kapott aranyérmet, míg idén nyáron a Pécsi Tudományegyetem hivatalos borának választották meg nyáron. És még mindig van benne kraft, kitart a következő választásig.
84/100 pont - és az ára kb. 1000 Ft, szóval még mindig best buy.