Ezekkel a városnevekkel így lehet közepesen szar címet adni egy egyébként remek rendezvény beszámolójának… Merthogy a Badacsonyi borvidék borászai nemcsak egyszerűen a New York Palotában mutatkoztak be megint, hanem úgyszintén nem először, annak a Róma termében. Ok, földrajzból ez így egyes, ülj le fiam… Lássuk inkább a borokat, meg a körítést, pár gondolatot.

Foglalkozásomból adódóan rengeteget mozgok a gasztronómia világában (szegény én…), sőt, ami irigylésre méltóbb, nagyon sokszor kóstoltatok borokat (csak a munka…). A nagy többségük profin elkészített, hibátlan, ugyanakkor konformista stílusú tétel, így amikor a munka végeztével azt a néhány deciliter maradványt hazaviszem, legtöbbször elfőzés és/vagy kiöntés lesz a sorsuk (a kedves olvasók alighanem szívesebben látnának már egy melegebb éghajlaton…).

Egy jó bort kerestem a minap a pincében az esti tikka masala mellé. Az indiai fűszerkeverékkel alaposan megbolondított csirke általam kókusztejjel némiképp csillapított, gyerekbarátabb verziója is finnyás bor tekintetében. Viszont találtam egy palackot, aminek sava állták a sarat.