I. Szőlészet, borászat, táj és hagyományok

Zala, ha nem is volt soha a magyar bortermelés fókuszában, jelentős hagyományokkal rendelkezik. A dimbes-dombos, hűvösebb éghajlat kiváló lehetőségeket teremtett arra, hogy az itt élők a saját folyadékfogyasztási igényeiket szinte kizárólag szőlőborból tudják fedezni, a papi birtokok és papi tizedszedés révén pedig a nemesség egy részének a kiszolgálója is volt a terület. A terület alkalmasságát jelzi, hogy 1860-ban 34 ezer pincét számoltak össze a megyében, amivel a legszámosabb lett országosan is a megye. Kétségtelen, ennek az adatnak a mai megyére való kivetítése némileg sántít, hiszen akkori Zala megye keleten a Tihanyi-félszigetig ért (a teljes Tapolcai járás Zala megyéhez tartozott), az ottani területek ma a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidékhez tartoznak.

A megye nyugati ötöde pedig ma Szlovéniában van, és Lendva (Lendava) központtal a Prekmurje (Muravidék, Murántúl) borvidék található itt. Mindemellett is megdöbbentő Keleti Károly 1872-ből származó, községi összeíráson alapuló száma a 43 962 kataszteri holdról, azaz kb. 30 ezer hektárról…

A szűkebben vett vizsgálati területünk is történelmi borvidéki helyszín, Zalakaroson a 18. század közepétől van egyértelmű feljegyzés a szőlőtermesztésre, Nagyradán azonban már a 16. század is borban szedik a tized egy részét. A terület alapvetően a Zalavári bencés apátsághoz tartozott a 11-15. században, utána is jobbára különféle egyházi szervezetek birtokában vannak a területek, így valószínű, hogy már a középkori magyar megtelepülés kezdetén, esetleg már előbb is volt értelmezhető (csak dokumentáltan egyértelműen fenn nem maradt) szőlőtermesztés. A 18-19. század folyamán egyértelműen szétterjed a borkészítés.

A fent hivatkozott első magyar szőlészeti és borászati statisztika érdekes képet tár elénk, ugyanis a megyében ekkor a legnagyobb részt a sillerbor készítése foglalja el, a készített mennyiség csaknem fele ilyen, a tisztán fehér 40, a tisztán vörös 10% részarányt képvisel. A „tisztán” jelző fontos, a siller ekkor még alapvetően egybeszedett fehér- és kékszőlő fajtákból készített bort jelentett. A mostani látogatással érintett településeken fokozott volt a helyzet, mindössze Zalaszabarról jegyezhetünk fel ekkor érdemben tisztán fehér és tisztán vörösbortermelést, valószínűleg ezek a tételek tartozhattak akkoriban is a minőségi kategóriába.

A 20. századra érve nagymértékű változásokat láthatunk, egyfelől, a filoxéra után újratelepítési támogatások nagyjából a mai fajtaszerkezet alapját rakják le (főként az olaszrizling tekintetében), másrészt viszont a nagyüzemi gazdálkodás terjedésével és a lakosság egyre inkább megbízható vízzel való ellátásával eltűnik ez a paraszti termelés, no, és a minőségi is. Zala, a zalai borok a hm, kissé savanykás, éretlen, valamint a direkt termő szőlőkből készült borok szinonimái lesznek.

A tetszhalotti állapot a térségben az elmúlt húsz évben fordul meg, és ebben elvitathatatlan szerepe van egyrészt Zalakarosnak, másrészt néhány személy döntésének. Zalakaroson 1962-ben találnak a kőolaj helyett magas gyógy értékű termálvizet, amire alapozva egy egyre tömegesebb turizmus kezd kialakulni, a lassan elfogyó, hátrányos helyzetű térségbe egy addig nem volt fejlődést hozva. A rendszerváltás után a tömeges turizmus gyors leépülése, ugyanakkor a minőségi turizmus felépülése meghozza a várva várt helyi keresletet a minőségi bortermelésre.

2000-ben jelenik meg Nagyradán Császár Stefan befektető, és elkezdi a mai napig prosperáló Cézár Pincészet/Cezar Winery felépítését. A fajtaszerkezetben nagy szerepet játszik a 2004-től mind a mai napig a főborászi feladatokat ellátó, Chiléből érkezett Luis Fuentes, akinek vezetésével ezen a borvidéken először telepítenek syrah szőlőt, és az országban elsőként malbec-et. Az érdeklődő gazdák, éttermesek, egyéb érdekelt felek és borszeretők körében borászati és kóstolási alapképzést is szerveznek, a mai napig megalapozva az itteni borkészítés irányait.

II. Kányaváry Borbirtok

A zalaszabari Öreg-hegy tetején elhelyezkedő családi borászat új, alig több, mint egy évtizedes termelési és értékesítési múltra tekint vissza. Történelme azonban az 1800-as évek második felére nyúlik, ahol a térség meghatározó földbirtokosa és művelt arisztokratája, Baán Kálmán pincészete tündökölt egykor. Baán Kálmán munkássága beragyogta a borász szakmát, méltó hírnevet szerezve a zalai boroknak (és szerepe volt a Zala-völgyi vasút kiépítésében, amely aztán mégsem erre jött, hanem Zalaapáti után Sármellék felé fordult. Más kérdés, ma már ez a szakasza nincs meg ennek a vonalnak.). A birtokközpont pedig nem más, mint Baán Kálmán egykori pincéje, aminek a felújítására került sor. Utána következett a borászat mellé a panzió, majd a rendezvényközpont megépítése.

Merthogy a borbirtok a rendezvényeiről, rendezvényszervezéséről híres, de azért „mellékesen” megmaradt garázsborászatnak is, évi 10-15 ezer palack bort előállítanak. Csúcstechnológia áll rendelkezésre az alapvetően a saját, helyi fogyasztást, illetve néhány zalakarosi hotelt, éttermet kiszolgáló pincészetnél. A helyi fogyasztás közül a leginkább nevezetes a Bor.Zene.Zala rendezvényük, amely, azon túl, hogy színvonalas zenei produkciót ígér, a zalai borvidék legismertebb borászainak is bemutatkozási lehetőséget ad, ezzel egyfajta helyi nagyköveti funkciót, feladatot is ellátva.

Jelenleg olaszrizling, sauvignon blanc, chardonnay (hordós és tartályos tétel is), sárgamuskotály (száraz és édes verzió is), cabernet sauvignon (rozéként) és kékfrankos fajtákból készül bor.

Kóstolt borok:

Üstökös 2021. A név a fajta olaszrizlinget jelenti. Látni fogjuk, mindegyik bornak fantázianeve van. Mint mindegyik kóstolt tétel, ez is rendkívüli gondossággal készült, nagyívű technológiai lehetőségeket kiaknázva. Ennek első lépéseként a beérkezett alapanyag hűtött présen keresztül lett kipréselve, majd a must 2-3 fokosra lehűtve van áztatva 24-48 órát. Ezt a must szűrése, majd irányított, hűtött erjesztés (10-12 fokon) követte. Végül az elkészült bor továbbra is reduktív körülmények között volt érlelve, finomseprűn. A technikának megfelelően ez a bor nagyon gyümölcsös, megszokott olaszrizling típusokhoz nem is hasonlítható, intenzív, friss érzetű bor. Illatában közepesen intenzív, ízében az illatanyagok visszaköszönnek, jórészt érett alma és körte formájában, pici citrussal. A bor szép egyensúlyban van. A korty közepes. Kifejezetten jóivású, kellemes bor. 87 pont

Fortély 2021. Ő meg a sauvignon blanc. A fenti módon elkészítve ez is, amellyel az egyértelmű cél a fajta újvilági stílusának a kialakítása volt. Ez nagyon jól sikerült. Aromás, intenzív illat- és ízanyagú bort kóstolhatunk, amelyben maracujás, bodzás, narancshéjas jegyek váltakoznak, betöltve a teljes szájüreget. Közepes lecsengésű, teljes egyensúlyban lévő bor, nagyon szép karakterrel. Ezt többször is értékelték, a Vinagora 2022 versenyen arany, a Vinetaste nemzetközi versenyen pedig ezüst minősítést kapott. A Balatoni Borok Versenyén a legmagasabb pontszámot elért sauvignon blanc lett. Itt és most 92 pont

Kalandor 2021. Ő pedig egy sárgamuskotály, száraz kiadásban. A készítési technológia hasonló a fenti két borhoz. Nagyon szép, tipikus szőlővirágos aromájú bort sikerült készíteni, amelynek íz béli meghatározója a klasszikus muskotály illat. Emellett kellemes csonthéjasság és leheletnyi narancshéj is érződik. Nagyon szép, közepesnél hosszabb korty, a szárazpróba is egy aromabomba. 91 pont

Pirkadat 2021. A rozé, méghozzá cabernet sauvignonból. A sauvignon blanc mellett a másik bor, amelyre különös hangsúlyt helyez a borászat. Több évjáratban is díjnyertes volt, idén a már említett Balaton Borok Versenyén ezt a bort a legjobb rozénak választották, a Winelovers Award nemzetközi megmérettetésen pedig a második legjobbnak. Meg is érdemli. Nem szokványos rozé, amellett, hogy természetesen a frissesség, üdeség itt sem hiányzik. A seprűn tartásból adódó kellemes krémesség azonban itt nagyon szépen megjelenik, egyfajta keretet adva néhány elsődleges cabernet jegynek, főként a fekete cseresznyének és a fekete áfonyának. Nagyon jól működik, hosszan lehet(ne) élvezni, ha nem inná meg az ember gyorsan. 90 pont.

Ha már Balatoni Borok Versenye, akkor meg kell említeni még egy győztest, a Bizsergő 2021-et, amely pedig a legjobb lett a gyöngyöző borok/pezsgők kategóriájában. Viszont el is fogyott a már említett Bor.Zene.Zala rendezvény végére, úgyhogy nem tudtuk megkóstolni…

(folytatjuk)

Fotó: jakabphoto winery-photographycr