Péntek volt és tizenhárom, mégis megtelt a vendéglő, hiszen nem kisebb név, mint a 2014-es Év Bortermelője látogatott el Pécsre. A szekszárdi Dúzsi Tamás jól megérdemelt elismerésének klasszikus borvacsorával adóztak nemcsak a borok, hanem az étkek oltárán is. A rendezvény teltházzal futott, ami Pécsen akkor is megsüvegelendő, ha tudjuk, hogy a legmagasabb boros kitüntetéssel rendelkező borász nem mindennap tart ötfogásos vacsoraestet városunkban.
A hat órai kezdés ezúttal rozékat tartogatott a nagyérdemű számára, a hivatalos kezdés egy kötetlenebb, csevegős fogadással kezdődött – ha már a borász maga is bevallottan igen erős a verbális műfajokban. Három rozéból lehetett kóstolni, egy friss 2014-est, míg két szelekcióst, még 2013-ból.
Rozé Cuvée 2014
Kis kénes érzettel indított, ez nem sokkal később friss, virágos, gyümölcsös illatba váltott át, könnyed, ropogós, olyan, amilyennek vártuk. Egy nehéz évjárat szépen elkészített új-rozéja.
Syrah Rozé 2013
Egyből érződik, hogy komolyabb anyag. Borsos, harsány, szépen ívelt szerkezet, ritkán kóstol az ember syrah rozét, itt egyértelműen érezni a fajtajelleget is, pazar. Ha tehetik, mindenképpen kóstolják meg.
Cabernet Franc Rozé 2013
Nem szeretek ilyen szavakkal, jelzőkkel dobálózni, de ez a rozé valami egészen frenetikusra sikeredett. Érett, iszonyatosan selymes, bársonyos korty, ezzel harmóniában az illatok is ott vannak. Mangó, málna, eper, fűszerek, szinte harapni lehetne. Hiába 2013-as, nagyon egyben van. Egészen egyedülálló élményt adott. Megkockáztatom, életem top 3 rozéjában benne van.
A kiváló rozék kortyolgatása közben természetesen maga Dúzsi Tamás is a rozékról ejtett néhány szót. Többek között azt is megtudhattuk, hogy a tavalyi cannes-i Mondial du Rosé-ról 3 aranyat is bezsebeltek a Dúzsi rozék, közte a korábban emlegetett cabernet franc-nal. Akár szereti az elnevezést, akár nem, azért mégiscsak ő a rozékirály. Tavaly összesen 9(!!!) féle rozéval szerepelt a piacon, azt hiszem nincs is több kérdésünk ezzel kapcsolatban.
A lazább programot a kötöttebb követte, érkeztek a fehérek és a vörösök, no meg persze a hozzájuk komponált ételek.
Fürtike 2014
Agyig hatoló frissesség, virágosság, pici méz. A korty ennél kevésbé cizelláltabb, citrusos, kis CO2-tuning, igazán üdítő élmény. Alacsony savak, de egy ezerfürtűtől ezt is várjuk. Tökéletes köszöntő ital.
Olaszrizling 2013
Az utóbbi hetekben kóstolt 2014-es olaszrizlingekhez képest szinte megváltásként hat Dúzsi tavalyi évjáratú bora. Ennyivel tudott többet 2013 a borokat tekintve. Érett, barackos, kerek, jó egyensúlyban lévő bor. Csak élvezni kell, és nem gondolkodni. – Ételpár: Rizlingben pácolt sügérfilé zelleres vinaigrette-es színes salátával
Kadarka 2013
Volt szerencsém néhány héttel korábban pár maradék palackot megbontani, már akkor is nagyon jó véleménnyel voltam erről a tételről, ez most sem változott. Rendkívül ivós, könnyen kezelhető, gyümölcsös kadarka, se túl, se kevéssé fűszeres, pont jó. Főleg a piros bogyós és az ánizsos-mentás jegyek dominálnak egy kicsike paprikássággal lecsengésben. – Ételpár: Sertésszűzpecsenye paprikás tagliatellével, kadarkaszószban
Merlot 2012
Talán az egyetlen bor volt az este folyamán, amely egy kicsit kilógott, ugyanis elég bizonytalanul, nehezen nyílott meg a folyamatos szellőztetés, pörgetés ellenére is. Azért pár perc múlva picit javult a kép, s egy maszkulinabb, old-school stílusú merlot jegyei rajzolódtak ki, ahol a gyümölcsök kevésbé, a test és a hűvösség jobban kidomborodtak. Kifejezetten kívánja az ételt maga mellé. – Ételpár: Kacsamell szilvamártással, grillezett puliszkával
Shiraz 2011
Syrah, amely igazából shiraz, azaz igazi déli stíl, mediterrán, telt gyümölcsös érzettel, kis lekvárosság, nagy lendület, jó savak, igazán szép tétel, nem nehezül el a szájban. Kívánjuk a következő kortyot belőle. – Ételpár: Hátszín libamájas gombával egészben sütve, póréhagymás rakott zöldséggel, vörösbor sziruppal
Itt Dúzsiék meglepetésként becsempészték Birtokborukat a 2011-es évjáratból, hiába no, a közönséggel is jól tudnak bánni, nemcsak a szőlővel.
Birtokbor 2011
Az előző shirazhoz képest komolyabb struktúra, fekete és piros bogyós gyümölcsök egyszerre, kávés-füstös, lenyűgöző összetettségű illatvilág, de tényleg. Kortyra némileg egyszerűbb, de ott is rendben találtunk mindent, nagy szerencse, hogy ezt e tételt is meg tudtuk kóstolni, vétek lett volna kihagyni.
Görögszó 2011
A pincészet csúcsbora. És nem is véletlenül. A cabernet cuvée az eddig kóstoltak közül a legkomplexebb élményt nyújtja. Dohány, kakaó, kávé illatban, kortyban meggylikőr és fűszeresség, kissé „régi” stílusú, rusztikus test, de nagyon szép formában előadva. Méltó zárása az estnek! – Ételpár: Kemény sajtok
Az est végére azért kiderült az is, hogy Dúzsi Tamás a rozéi (és a biciklitúrái) mellett a fehér- és vörösboraira is büszke lehet, a közönséget is jól kezelte, az igazi régi típusú „nagydumás” borászokat nemcsak mi újságírók, de a közönség is nagyon szokta szeretni, ez most sem volt másképpen. A bor-étel párosítások is remekül sikerültek, a szó legjobb értelmében lehet mondani, hogy élményt kapott, aki ezen az estén a Kalamáris és Dúzsi Tamás mellett döntött.
A budapesti gálaebéd és a szekszárdi borvacsora után tehát Pécsen is köszönthettük a szekszárdi borász-legendát, aki igencsak sűrű napokon van túl, hiszen a megtisztelő cím elnyerése rengeteg kötelezettséggel jár, de ahogy ő mondja: „valahová kötelező menni és valahová szívesen megy az ember”, s azt hiszem, mi pécsiek az utóbbi kategóriába tartozunk.