Miért isznak teát az emberek? Személy szerint azért iszom teát, mert ha jól van elkészítve, akkor jobb ízű, mint a víz – bár egy jó ízű víz nagy kincs, és a jó tea alapja – és mert serkenti a testet és a lelket koffeintartalma révén. Ezen túlmenően rengeteg kultúrában a tea egyfajta eszköze a hétköznapi spiritualitásnak, ami gyakran szigorú szabályok szerint szertartás formájában nyilvánul meg – pl. Japánban, Koreában. Érdemes kihasználni a jó tea nyújtotta lehetőségeket akár napi rituálénk részeként, hiszen egy csésze, gőzölgő Assam, Earl Grey, vagy esetleg egy Sencha mellett derűsebb lesz az ember világnézete is.
Biztos sokan tudják, hogy a tea – legyen az fekete, oolong, zöld vagy fehér – a Camellia Sinensis vagy a Camellia Assamica növény legfelső, friss leveleiből készül, amit rügynek is neveznek. Míg az előbbi Kínában, utóbbi Indiában őshonos. E két helyről terjedt el a világ számos országában ez a különleges, örökzöld növény, amely igazából nem cserje, hanem fa, csak a szedés megkönnyítése végett vágják vissza a növényeket kb. másfél méter magasra. Hogy milyen tea készül egy adott növényből, nagyban függ a földrajzi adottságoktól és a feldolgozás módjától. Mint a jó bort, befolyásolja a tea ízét, hogy melyik teaültetvényen termett, napos, vagy inkább hűvös volt-e az időjárás, vagy hogy mikor szedték, hogyan és mennyi ideig tárolták, szállították, amíg a csészénkbe került.
A legtöbb teát még mindig a tea őshazájában termesztik: Kína, és India van az élen, a harmadik Kenya, ahol nem is olyan régóta, körülbelül 1850 óta termesztenek teát. Ezzel szemben Kína és India teatörténelme több ezer évre nyúlik vissza. A top 10-es listán szerepel még sorrendben Srí Lanka, Törökország, Vietnám, Indonézia, Japán, Argentína és Irán. A teaültetvény földrajzi adottságai határozzák meg, hogy ott a teanövény melyik típusa érzi jól magát, és a leveleiből készült tea milyen lesz ill. milyen lehet. Tehát például Japánban szinte csak zöld teát termesztenek, Indiában és Kenyában elsősorban fekete teát, és minden régiónak megvan fő profilja ilyen szempontból.
Friss levélből lesz a tea, ez egységes, de a feldolgozás során lesz a nyers tealevélből fekete, oolong, zöld vagy fehér, vagy tea. Először a fekete teát vegyük sorra, ez esik át a legtöbb lépésen folyamat lezárultáig: először fonnyasztják a tealeveleket, majd sodorják, aztán erjesztik (más néven fermentálják), szárítják, végül osztályozzák őket aszerint, hogy mennyire épek. Az oolong teák félig fermentáltak, a zöldek és a fehérek pedig egyáltalán nem. Koffeintartalmuk is más: a feketében van a legtöbb, a zöldben feleannyi, a fehérben pedig negyedannyi.
Tippek
A teát száraz, hűvös, fénytől védett és szagtalan helyen tároljuk. Fontos tudni, hogy felbontástól kezdve 8–12 hónapig őrzik meg eredeti színüket, illatukat és ízüket. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nagyon elbagatellizálva a tea nem más, mint ízesített víz – így jobban átérezzük, milyen fontos a jó ízű, minőségű víz. Hogy legyen helye a tealeveleknek kinyílniuk a vízben, minél nagyobb szűrőt válasszunk. Ügyeljünk arra, hogy fekete, gyümölcs és rooibos teához 100 fokos legyen a víz, oolong, zöld és fehér teához pedig 80 fokos.
Tealevelek
A Tealevelek egy független teablog, amelyet 2007-ben indítottam útjára. Egyre több olvasóm és 2010-ben a Goldenblog gasztro-kategóriájában elért 3. helyezés bizonyítja, hogy egyre nagyobb figyelem övezi a kulináris élvezeteket. A blogon és most már a Pécsi Borozóban is lelkes amatőrként osztom meg a teáról szerzett tudásom, remélve, hogy minden kedves érdeklődő, nyitott olvasóval egymás mellé szegődve, teával kísérve mehetünk előre az úton, amelyet életnek hívunk. Kóstoló, tippek, trükkök, titkok és érdekességek – minden, ami tea!