Nagy valószínűséggel sehogy. Legfeljebb ránéz a palackon aranyló makaronra, tudatosul benne, hogy ez egy valahol, valamiért díjazott bor és vagy leveszi a polcról vagy nem. De ha mégis továbbmenne, akkor máris ezer kérdés merülhet fel benne.

Merthogy vannak egyrészt platina, nagyarany (dupla arany), arany, ezüst, bronz érmek, ezeket nem az első, második, harmadik kapja, hanem több bor is elérhet ugyanolyan szintű minősítést. Másrészt meg pontszámok vannak, hol 20-ig terjedően, bár mostanság ebből van kevesebb, a legtöbb helyen inkább 100-ig pontoznak.

Ez eddig okés, bár már azért kezd komplikálttá válni, de a ködöt csak az fokozza, hogy ugyanazon pontszámok nem mindig ugyanazon érmeknek felelnek meg. Vagyis lehet aranyérmet kapni 86 ponttal, míg másutt legalább 94 pontot kell elérni az arany minősítéshez. És ez azért már elég zavaró, vagy nem?

Egy borászat kiteszi az oldalára, hogy a bora 92 pontot kapott a világhírű borkritikustól. Ez aztán valami, gondoljuk, de aztán felmegyünk a neves kritikus oldalára és ott kiderül, hogy 88 pont alatt nem javasol megvásárlásra bort, vagyis neki onnan indul a skála. És akkor ez most valójában egy 13 pontos skála, ahol a 92 lényegében 5/13, ami a közepesnél picit gyengébb. Vagy ez mégsem ilyen egyszerűen átszámítható?

Hát nem.

Nézzük a OIV (International Organisation of Vine and Wine) ajánlását, mint legnagyobb szakmai világszervezet ők ezt javasolják:

A mintákra kiosztott összes érem összege nem haladhatja meg a versenyen bemutatott összes minta 30%-át. Ha ezt a százalékot túllépik, a legalacsonyabb pontszámot elért minták kiesnek. A meghatározott számú kóstolópontot szerzett mintákat a következő díjszint-kategóriák szerint kell besorolni:

• Nagyarany - legalább 92 pont

• Arany - legalább 85 pont

• Ezüst – legalább 82 pont

• Bronz – legalább 80 pont.

Ezzel szemben a ma legtrendibbnek mondható Decanter World Wine Awards (DWWA) 97 ponttól ad platinát (ami nagyarany), 95 ponttól aranyat, 90 ponttól ezüstöt, 86 ponttól bronzot.

És sorolhatnánk a magazinokat, versenyeket, ahol akár csak egy-két ponttal, de eltérnek a ponthatárok.

A Pécsi Borozón 2015-ben próbáltunk összehozni egy 100 pontos (de 20 és 10 pontban is konvertálható) saját rendszert, amit 2016 óta egyszerűsítve használunk a nyomtatott kiadásban.

Ahogy mi pontozunk 2016 óta:

98-100 CHAMPION: kivételes, tökéletes bor.

92-97 PLATINA (KORÁBBAN NAGY ARANY): egyedi, elegáns, nagy bor.

86-91  ARANY: komplex, karakteres, nagyon jó bor.

80-85  EZÜST: átlagon felüli, tartalmas, jó bor.            

74-79  BRONZ: korrekt, különösebb erények és hibák nélkül.

2015 augusztusában dolgoztuk ki az alábbi, konvertálható pontozást (ami a bloggerek által igen gyakran használt 10 pontos rendszert is figyelembe veszi és arányosított):

74 pont alatt (1/10 pont vagy 1-6/20 pont): rossz, ha nem muszáj, inkább nem is írunk róla, mehet a lefolyóba.

74-76 pont (2/10 pont vagy 7/20 pont): nem jó, alig elfogadható, erős hibákkal, nem nagyon érdemes kipróbálni, a borász gyenge pillanata.

77-79 pont (3/10 pont vagy 8/20 pont): iható, egyszerű, erények és hibák nélkül, nem égő megkínálni vele a szomszédot.

80-82 pont (4/10 pont vagy 9/20 pont): korrekt, rendben van, eliszogatjuk, jó együtt, elfogadható középszer.

83-85 pont (5/10 pont vagy 10/20 pont): jó, tehetséges, még mindig különösebb izgalom nélkül, de kedveljük azért nagyon, mert kihozza magából, amire képes.

86-88 pont (6/10 pont vagy 11-12/20 pont): nagyon jó, barátainknak ajándékozzuk csak, tipikus, összetett, fejlődőképes, kóstolási listára azonnal felvenni. 

89-91 pont (7/10 pont vagy 13-14/20 pont): szép, lokális hérosz, klasszis a maga módján, kiváló, komplex, egyéniség, beszerzése erősen ajánlott. 

92-94 pont (8/10 pont vagy 15-16/20 pont): nagyon szép, nagyon egyedi, igazi nemzetközi klasszis, csak pirosbetűs ünnepeken ülünk körébe és tisztelettel kortyoljuk el. 

95-97 pont (9/10 pont vagy 17-18/20 pont): kötelező remekmű, kitűnő, karakteres, klasszikus, elegáns, nagy bor, őt szeretnénk látni minden palackban, a képét a tárcánkban őrizgetjük, a címkéjét bekeretezzük. 

98-100 pont (10/10 pont vagy 19-20/20 pont): tökéletes, bajnok, briliáns, ilyen nincs és mégis van – persze halálunkig abban bízunk, hogy egyszer majd mi készítjük el az elsőt!

Azt gondolom, ezek sem tökéletes rendszerek, sőt. De kétségkívül segítené a fogyasztók eligazodását, ha egységes, szabványosított rendszer lenne a borok értékelésére, ami nem az egyének kénye-kedve (de hívhatjuk alkotói szabadságnak is) szerint működne. Ha a bloggerek nem is használnák, de legalább a versenyek, magazinok azonos értékelési rendszer szerint pontozzanak, osszanak ki érmeket.

Ez persze sokak számára veszélyes, mert tiszta lapokkal, játékszabélyok szerint mindig nehezebb, mint cinkelt lapokkal, vagy saját magunkra szabott szabályokkal kerülni a rendszert. De például a Pécsi Borozó 90 pontja sokéves megfigyelésünk alapján legalább 94 Falstaff-pontot jelent Ausztriában, így az összehasonlíthatóság emelkedne és nem lehetne bliccelni, hanem mindenkinek pillangót kellene úsznia, és azonos medencében. És akkor a laikus is összemérhetné, hogy okés, a DWWA-n 93 pont, és a Pécsi Borozón 92 pont az nem ezüst kontra platina, hanem mondjuk mindkét esetben aranyat jelent és úgy veszi meg, hogy nem zavarjuk össze.

De lehet, hogy csak én szeretem az egyszerűsített dolgokat és a bonyolultság, komplexitás/anarchia, plusz a saját mércékhez ragaszkodás jelenti a szabad piac alapját. Mindenesetre azelőtt kellene dönteni erről, mert lassan úgyanúgy devalválódik a boros pontszám, mint a magyar forint. Amikor a 100 pontos bor lesz a platina, 99 pont az arany, 98 az ezüst és 97 a bronz, akkor már talán késő lesz, vagy csak akkor pukkan ki majd a szőnyeg alá söpört lufi…

Fotó: Getty Images