Saint-Emilion sem csak a boráról híres, két korábbi egyenkénti is egy-egy nagy hírességet indított el karrierjében, ezek közül talán a közelebbi, az 1996-ban itt győztes Jan Ullrich neve az ismertebb (mellesleg Bordeaux-Saint Emilion volt a táv), az 1978-as győztes Bernard Hinault viszont a kétségkívül jóval nagyobb név, a későbbi ötszörös győztes akkor itt kezdte el győzelmi karrierjét a helyiek legnagyobb örömére.

A Tour azonban mindig sokkal több, mint pusztán boros utazás, minden porcikánk jól lakhat azzal az íz- és termékkavalkáddal, amivel sorra találkozunk. Nézzük sorra ezt a hatalmas gasztro körutat, mit tartogat nekünk idén, június 26 és július 18. között!

Bretagne-tól a Loire-völgyén át az Alpokig

Az első szakaszon Brest-Landernau között kalandoznak a kerekesek, mi pedig a cider, a breton crêpe (ami itt lehet sós is!), az osztrigák és az eper között kalandozhatunk. Rögtön Brest mellett található Plougastel-Daoulas település, ahol még múzuema is van a közkedvelt késő tavaszi-kora nyári gyümölcsnek, nem mellesleg a terület Metz és környéke után a második legjelentősebb eperlelőhely. Kétségtelen, eper AOC az azért nincs…

A második szakaszon folytatjuk utunkat a breton tengerparton, itt az osztrigát felváltja a fésűkagyló, mi más. Az ország legjelentősebb fésőkagyló telepeit találhatjuk meg, rögtön a szakasz eleji részeken.

Az összkép továbbra sem változik, egy történelmi-turisztikai kiemelendő a rajtnak először helyet adó nagyváros, Loirent. A várost a 17. sz. végén, a Francia Kelet-Indiai Társaság alapítja, ezután pedig a Francia Haditengerészet is odaköltözik, és lesz az egyik legnagyobb hadikikötővé. Ma már teherhajó, és még inkább turistahajó kikötő, egyre inkább turisztikai célpont. Rákkal, kagylóval, osztrigával.

Ha kicsit már a szárazföld felé mozgunk, az innen talán egyhangúnak tűnő tengeriherkentyű kínálat is mindjárt (jó-jó, részben) megváltozik. Redon ugyanis a szelídgesztenye egyik francia fellegvára, hogy ők a leginkább fellegvárnak óhajtják tekinteni magukat, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy szelídgesztenye fesztivált rendeznek évente… Szelídgesztenye fesztivált…

A hatodik szakasz aztán elhozza a borok iránt elkötelezettek érdeklődését. Egyszersmind a szenzációs, bár, jó ideje már jórészt tök üres, így csak építészetileg izgalmas kastélyokét is. A Tours-Châteauroux szakasz ugyanis a Loire-völgyében kacskaringózik a szakasz elején, rögtön a Vouvray AOC területét szinte kettészelve. A Vouvray környéki szőlészkedést a szerzetesek kezdték, a bor kiválósága a középkorban annyire felkeltette a királyok figyelmét, hogy a terület jó része királyi birtok is lett. Az AOC 1936. óta létezik. A Chenin Blanc hazája, ahol a szőlőből szinte minden típusú bort készítenek, és igen magas minőségben.

És a kastélyok. Az első Amboise, Leonardo utolsó alkotó éveinek és sírjának is a helyszíne. Még maradványaiban is gyönyörű, közvetlen a Loire fölé magasodva (Napóleon romboltatta le a kastély mintegy 4/5-ét, ahogy egyébként elég sok a királysághoz és/vagy a papsághoz kötődő magas műemléket „hatástalanított”…). A következő, amit érintenek, Chenonceaux, a Cher folyó felett emelt kastély, sokak szerint a legszebb mind közül, de mindenképpen a leglátványosabb (szerintem is). Borászatilag már a Touraine AOC regionális területén, illetve a Cheverny AOC-ban teker a mezőny. Megjelenik tehát a Sauvignon Blanc, és főként a Cabernet Franc is, hogy tán a két legjelentősebbet emeljem ki. A fehérek közül még említésre méltó az Arbois, a Chardonnay, a Romorantin, míg a Pinot Noir-t, a Gamay-t és az itt Côtnak hívott Malbec-et lehet említeni a vörösek közül.

Majd néhány kisebb jelentőségű következik még, az út sorrendjében Chateau de Chissay, Montrichard, Gué-Péan. Ezek közül Montrichard-nál álljunk meg. Akinek kedves Leonardo di Caprio meg Tom Hanks játéka, az könnyen rá is jöhet, miért. Igen, Kapj el, ha tudsz (Catch me if you can), a legendás csekkhamisítóról, Frank Abagnale-ről szóló, többé-kevésbé (kevésbé…) megtörtént eseményeken alapuló film egy jelenete, épp, amikor di Caprio-t elkapják, az Montrichard-ban játszódik. Legalábbis a filmben, a valóságban csak Quebec-ig jutottak el a film készítői…

Ha pedig már film, akkor Châteauroux, a cél is érdekes: itt született ugyanis az egyik legnagyobb élő francia színészlegenda, Gérard Depardieu!

A következő, hetedik szakaszon emeljük a tétet. Lehet is, a Vierzon és Le Creusot közötti az idei verseny leghosszabb, közel 250 km-es szakasza ez, és elképesztő helyeken haladunk végig. Előbb építészetileg emeljük a tétet, hiszen a szakasz elején áthalad a verseny Bourges városán, ahol a St. Etienne katedrális a francia gótikus építészet hat legjelentősebb templomának egyike (a st-denis-i, a reims-i, a párizsi Notre-Dame, a chartres-i és az amiens-i katedrálisokkal együtt). Ha már Pécsi Borozó, akkor hazai pálya, említsük meg, a nő kosárlabdázás Euroligájának sokáig egyik legnagyobb presztízsű meccse volt a mindenkori PVSK-Bourges összecsapás, olyannyira, hogy egy egykori pécsi negyeddöntő harmadik mérkőzés tartotta sokáig a női Euroliga nézettségi csúcsot, a kosármeccsen hivatalosan is csak 3500-as kapacitású csarnokba sikerült több, mint 5800 jegyet eladni – ezt csak félve hagyom itt ezekben a pandémiás időkben…

Az építészeti mellett a borászati tétemelés pedig az etap első harmadánál történik meg először, mégpedig Pouilly Fumé révén. Igen, a verseny az egyik leghíresebb Loire-völgyi Sauvignon Blanc lelőhelyen is keresztülhalad idén.

Kerékpáros szempontból nemcsak a hossz, hanem a „mogyorós csokoládé” jelleg is borzasztó lesz, 3000 méter szintkülönbséget abszolválnak a versenyzők a kisebb-nagyobb emelkedőkön, a verseny igazi vízválasztójaként.

A nyolcadik szakaszon folytatódik a kerékpáros és a borászati izgalom. Az első igazi hegyi szakasz jön ugyanis, és ennek a szakasznak az utolsó két hegye előtt átmegyünk Bonneville-n, amely a szavojai borrégió egy figyelemreméltó helye, a Rousette de Savoie AOC települése (Rouesette a fehér szőlőfajta neve – általánosan Altesse a név). További fehér és vörösborokra az AOC Vin de Savoie érvényes.

A kilencedik szakaszon bemegyünk a Magas-Alpokba, így a borunk ugyan elfogy, de feltöltődünk más élelmiszerekkel. A szakasz elején betér a verseny Magland városkájába, ahonnan a Magland kolbász származik, amely füstölt szárazkolbász. A szakasz közepe felé pedig Beaufort városkája a tranzitállomás, ahonnan pedig a „Gruyere királya”, azaz, a legfinomabbnak tartott gruyere típusú sajt származik, ez a Beaufort sajt. Több mint 300 éve készítik, 10 kilósnál is nagyobb hengerben érlelik 5-12 hónap között. 1968. óta AOC minősítéssel.  

(folytatjuk)

Fotók:

A.S.O./Aurélien Vialatte
A.S.O./Charly Lopez
A.S.O./Alex Broadway