A magyar mezőgazdaság egyre romló gazdasági helyzete, és fizetési gondokkal küzdő tolnai gazdák gondjai hívták életre a Gyümi márkanév alatt futó gyümölcslevet, és a gyártó Dunarét Kft-t. Az ötletgazda-ügyvezető Molnár József kezdeményezése nemcsak megértésre, de támogatóra és kivitelezőre is akadt a Szekszárd Növény Zrt. vezetőinek személyében. Csíbor Istvánék példaértékű választ adtak az agrártársadalom problémájára.

A növényvédelem foglalkozó anyavállalat ugyanis sok olyan gazdával találkozott, akiknek egy-egy rosszabb évben nehézséget okozott a növényvédő szerek beszerzése. Viszont eladatlan terméssel is rendelkeztek, melyet vagy az alacsony árak, vagy a felvásárló hiánya miatt nem tudtak értékesíteni. Az önerőből és pályázati forrásból létrehozott, gyümölcslégyártó manufaktúrával gyakorlatilag mindenki jól jár. (Része is az anyacég Zöldség, Gyümölcs, Falu, Város programjának, melynek célja a helyben megtermelt áru eljuttatása a fogyasztóhoz az áruházak közvetítése nélkül.)

A Dunarét korrekt áron megveszi a megtermelt gyümölcsöt (a gazda így nemcsak keres, de a bevételből be is tud fektetni), saját üzemében feldolgozza, majd értékesíti. A két hónap szezonközi leállást leszámítva 2008 decembere óta egész évben napi ezerezerötszáz litert előállító Duna-rét Kft. termékei iránt óriási a kereslet. Az áru csak helyben, néhány környékbeli zöldségesnél a Paks–Szekszárd–Tolna háromszögben (illetve töredéke Budapesten) kerül értékesítésre.

„Bármikor meg lehet nézni az üzemet, mi nem titkolunk semmi” – jelzi ifjabb Csibor István, hogy komolyan veszik magukat és filozófiájukat, s még arra is ügyelnek, hogy alumínium borítás helyett átlátszó csomagolást kapjon a gyümölcslé. „Büszkék vagyunk arra, ami benne van. Igaz, hogy itt a külső szemnek nem vonzó, hiszen a szűretlen lé zavaros. Viszont a beltartalmi érték a fontosabb, nem a külcsín. A Gyümilé mindig elfogy, ezért idén még több lesz.”

A faddi 17 hektáros, részben az egykori TSZ területén, Györgymajorban részesített telepen egyre több mindent próbálnak bekapcsolni a fenntartható fejlődés körforgásába. Az épületeket a közeli 8 hektáros területen megtermelt energiafűzzel fűtik, a préselésből visszamaradt gyümölcs, ha még jó, akkor pálinkafőzdékhez kerül, ha erre nem alkalmas, akkor a maradványból állateledel (a helyi vadásztársaságnak), vagy horgászoknak etetésre való massza készül. De nem dobják ki a meggy magját sem: bár tüzelni is lehetne vele, inkább felhasználják a PannonPharma Gyógyszergyártó Kft. és a Gyógynövénykutató Intézet Kft. munkatársai. (Velük egyébként máktelepítési közös programon is együtt dolgoznak.)

A Dunarétnél tényleg fontos, hogy másoknak is segítsenek: az üzemben többnyire csökkent munkaképességű embereket, vagy friss diplomás mérnököket foglalkoztatnak egész évben. A közelmúltban felépített 600 négyzetméteres, 350 tonna kapacitású hűtőcsarnoknak köszönhetően több gyümölcslé fog készülni. Bérgyártást is vállalnak, a gazdák saját célra is készíttethetnek 100 százalékos gyümölcslevet itt. A hatalmas hűtőkamrákban ugyanis az oxigén kivonásával jelentősen lelassítható az erjedési folyamat, így mind a gyümölcs, mind a cefre természetes módon őrzi meg frissességét.

„Valóban folyékony gyümölcsöt készítünk” – mutatja be az osztrák technológián alapuló gyártás folyamatot Csíbor. „Nem teszünk hozzá még vizet, cukrot, citromsavat se. Válogatjuk, a hibás részeket kivágjuk, tisztítjuk, majd daráljuk, aprítjuk és préseljük a gyümölcsöket. Az ülepítés után az eltarthatóság miatt 80-85 fokon hősokkot kap a gyümölcslé, ezután csak betöltjük a bag-in-box-okba, ezután csak töltjük a levet a bag-in-box-okba, amire fél év garanciát vállalunk. A csomagolásnak köszönhetően nem kell hűtőbe tenni a gyümölcslevet, a csap légmentesen visszazár.”

A Gyümilé 5 literes (amiben 8–9 kg gyümölcs van), illetve három és öt decis kiszerelésben kerül a polcokra, alma, körte, meggy, illetve alma-körte párosítással. Barackot a tömény cukrossága miatt nem készítenek, de tervezik például a 100 százalékos szilvaleveket. Cserszegi fűszeres és cabernet franc szőlőlével próbálkoztak tavaly, de ezek is túlontúl édesek lettek. Idén azonban készült ribizli is (nyakán maradt egy gazdaságnak), az viszont a meggynél is savanykásabb levet adott. A szőlő-projekt viszont napirenden van, Csíbor elmondása alapján már több borászattól érkezett megkeresés, hogy számukra saját szőlőlevet készítsenek a szortimentbe. Ehhez persze kifejezetten erre a célra és módon szüretelt, esetleg erre alkalmasabb fajta megtalálása szükséges.

A Duna-Rét Kft. másik missziója az egy lassan háromszáz fajtából álló génbank. Az ország egész területéről gyűjtenek össze olyan alma és körtefákat, melyek régi magyar fajtának számítanak. A cél az, hogy egy potenciálisan jó fajta felfedezésével és későbbi szaporításával csak ezekből készüljön a Gyümilé.

Dél-Tiroli módi

A Pécsi borvidék egyik ismert borászának, Andreas Ebnernek magától értetődő volt, hogy szőlőültetvényei mellé almát is telepítsen. A Magyarországon borászkodó Ebner ugyanis azt a szokást is magával hozta Dél-Tirolból, hogy almát is feldolgoznak egy pincészetnél. Talán az sem furcsa, hogy a felesége, Gabi által tervezett címkével ellátott Ebner almalé ott van a Bortársaság palettáján.  Pedig az öthektáros almaültetvény termésének 80 százalékát minőségi gyümölcsként, 20 százalékát almaléként értékesítő Ebner Pince először csak családi használatra palackozott.

„Így is túl sok lett belőle, ezért aztán ajándékoztunk a barátoknak, mígnem egyre többen akartak belőle vásárolni” – meséli Andreas, hogy már a kezdetektől nagy volt a kereslet. „Vásároltam is földet, építettünk nagyobb feldolgozót, de végül mégis úgy döntöttem, hogy nem akarok túl nagy lenni, és marad a szőlő a fő profil.”

Az almaleven túl a meggyre is nagy a kereslet. A magyar fogyasztónak talán savanykás gyümölcsléből idén 3500 palack készült, s az négy nap alatt elfogyott. A magyar zöldségesek polcairól a minőségi almát hiányoló Ebner a saját almatermését dolgozza fel, a préselés után hőkezeléssel ellátott gyümölcslé egyéb adalékanyag, vagy tartósítószer nélkül kerül az üvegekbe.

Az erdészek is szeretik

A Mecsek Erdészeti Zrt. az elsők között alapított gyümölcslékészítő üzemet a régióban. A kárászi Erdei Melléktermék Felvásárló és Feldolgozó Telepen működő üzemben négy éve készül a Naturalé. Évi 180 ezer liter bérgyártásban, 50–60 ezer liter pedig saját termékként hagyja el bag-in-box-okban a központot.

„A szükség hívta életre a vállalkozást” – emlékezik vissza Mezei Attila, a telephely vezetője, Kárász polgármestere. „Az erdészetnek választ kellett adnia a csökkenő munkalehetőségekre, ezért egy gazdaságos kezdeményezést indítottunk el.”

A Naturalé termékei augusztustól decemberig készülnek, az egész éves termelést biztosító hűtőházat és raktárt jelenleg építik ki. A három literes és három deciliteres kiszerelésbe csomagolt, adalékanyagok, tartósítószerek nélkül készülő Naturalé alapja az alma, de a 100 százalékos leven túl több ízesítésben is készül. Utóbbi esetben 20 százalékban az üzemben feldolgozott meggyet, körtét, bodzát, szedret, málnát és ribizlit kevernek a házasításhoz tökéletes alapot adó almaléhez. Felvásárolt almával dolgoznak, saját ültetvénye nincs az erdészetnek, de 50 kilogramm felett bérgyártást is vállalnak. A gyümölcslevet hőkezelésnek vetik alá, és egy év garanciát vállalnak a szavatosságra.

Sokat kísérleteznek egyéb alapanyagokkal, legutóbb éppen a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségétől keresték fel őket nagy mennyiségű, saját termesztésű zöldséggel, ebből készült például répalé és paradicsomlé. Saját találmány volt viszont a birsalma és sütőtök párosítás, a kereskedelmi mennyiséget ez azonban nem érte el.
A „szelíd ipar termékei” a településen is nagy népszerűségnek örvendenek, a régió nagyvárosain túl Budapesten is értékesítik a Naturalét. Mezei úgy látja, hogy az osztrák technológiával készülő gyümölcsleveiket még mindig egy szűk szegmens keresi, de a kereslet és az érdeklődök köre folyamatosan bővül.

„Jó lenne kipróbálni például az Erdészet egyik rejtett kincsét, az erdei gyümölcsöket” – fejtegeti a lehetőségeket Mezei Attila. „De a jelenlegi szabályozások mellett szinte lehetetlen ezt megvalósítani.”

Gyógyítanak is vele

Györkönyben a Szőlőtő Alapítvány négy éve állította üzembe az almalé- készítő gépét. Mint azt Hidasi György, az alapítvány elnöke elmondta, akkor döntöttek a késztermék előállítása mellett, amikor az eladásra szüretelt alma felvásárlási ára tarthatatlan szintre csökkent.

„A regionális munkaügyi központot kértem, hogy adjon segítséget, milyen választ adhatnánk a kialakult helyzetre” – mondja Hidasi György. „Ma már ötszáz litert állítunk elő naponta, öt literes kiszerelésben. A közeljövőben fejleszteni szeretnénk, egyrészt kisebb bag-in-box-os kiszerelésben is gondolkozunk, másrészt egy egész éves feldolgozást lehetővé tevő hűtőház felépítését tervezzük.”

Az 1991 óta működő alapítvány alkoholbeteg embereknek segít a felépülésben. A lelki támasz mellett napi hat órában munkát biztosítanak gyógyult embereknek a szervezet 4 hektáros almásában és 5 hektáros vegyes gyümölcsösében, melynek alapjait még Hidasi hozta létre, amikor az alapítványnak ajánlotta fel a TSZ-től visszakapott földjét. A gyümölcslé értékesítése helyben, környékbeli üzletekben, illetve házhoz szállítással történik, de az Evangélikus Egyház is nagy mennyiséget vásárol meg az intézményeinek.

Egész évben mustot

„A gyerekeinknek akartunk tartósítószer nélküli mustot készíteni, ami egész évben fogyasztható” – mesél az évente 2000 liter bio-mustot előállító Hárs Tibor a motivációról. „Már édesapám is készített egy hordónyit nekünk, de mi már kén és tartósítószer nélkül, csak pasztőrözéssel készítjük a mustot.”

A szajki Hárs Pincészet így borai mellett a szüretkor oly népszerű mustot egész évben kínálja. Egy Ausztriában elterjedt, egyszerű szerkezettel pasztőrözik a gyümölcslevet. Az üveg mellett most már bag-in-box-ba is csomagolt szőlőlét csak helyben értékesítik. Az alapot nagyrészt bianka szőlő teszi ki, de a Kutatóintézet itt nevelt tájkísérleti fajtáiból is készül must. Az interspecifikus szőlőfajták termesztésénél permetszert gyakorlatilag nem használnak.

A biomust készítésnek Magyarországon nincs irodalma, Hárs Tibor tehát osztrák forrásokból tájékozódik. Mint elmondja, a túlzott édesség megelőzése végett a szőlőt előbb kell szüretelni, még a teljes érés előtt, de a savérték kialakulása után. A mustot is a borszőlő szüretje előtt kell elkészíteni, ugyanis akkor a csírával teli levegőn könnyen erjedésnek indulhatna a szőlőlé. A Hárs bio-mustot derítés után átszűrik, a tiszta must kap hőkezelést, s ezután kerül a bag-inboxokba.