Talán nem véletlen, hogy amikor először kerestem, éppen egy kertészetben vette fel a telefont.

Nem, egyáltalán nem véletlen. A Mecsek-oldali házam mellett van egy nagy kertünk is, abba válogattam növényeket.

Mennyi időt tölt a fái, virágai között?

Kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék. Igazság szerint minden nap kellene egy kicsit foglalkoznom a kerttel. Amúgy teljesen biogazdálkodó vagyok, egyáltalán nem szoktam védekezni a kártevők ellen. Talán ezért van, hogy az almafáimat idén gyakorlatilag csontig rágták a hernyók. Viszont ami megmarad, az már mind nagyon bio lesz.

Akkor nem a termés miatt csinálja?

Nem csak amiatt, de azért fontos, hogy miből mennyi terem. Tavaly például a jég nagyon elkapott minket, alig volt termés, szinte csak a birsalma maradt meg.

Veteményes is van?

Persze. Bár ahol én lakom, ott nem túl jó a föld, kicsit agyagos, márgás. De miután egy földházszerűségben élek, annak a tetejére hozattam jó földet és ott van a zöldségeskertem.

Azért vásárolni is kell néha?

Élelmiszert általában én veszek a családnak, mert én tudok jókat választani. A nők sokszor rámennek a színre, és azt hiszik, hogy attól lesz jó íze valaminek. De én jobban kiszúrom, hogy melyik a jó zöldség és gyümölcs. Piacra is járok, de az a meglátásom, hogy ha nincs szezon, akkor majdnem mindegy, hogy hol vesszük meg a nem magyar, primőr árut, úgyis ugyanazt kapjuk.

Főzni is szokott?

Hogyne. A húsok, egyéb különlegességek elkészítője én vagyok, a párom inkább az édességekre megy rá. De én nem vagyok valami édesszájú.

Nyilván hal is kerül a konyhára. A horgászat még mindig nagy szerelem?

Tíz évvel ezelőtt túlságosan is az volt. Egy héten akár két-három napot is a víz mellett voltam, de azóta leépítettem magamban a nagy horgászt. Túlzottan időigényes dolog, elveszi az időt a családtól és a zenéléstől.

Sporthorgásznak vagy húshorgásznak tartja magát?

A kettő között valahol. Sportszerű, szabálykövető horgász vagyok. Ha mondjuk ennék egy jó halászlevet, akkor megtartom a halat, ha nem, visszaengedem.

És ma hová megy, ha enne egy jó halászlevet?

A Délvidéken nagyon jó halfőző csárdák vannak, például Bezdán mellett a Kovács csárda, a Pikec, a Josic. Itthon is eljárok néha Dunaföldvárra, a híd alatti csárdába, de most ajánlották, ezért ki akarom próbálni Hercegszántót.

A hal mellé bor vagy sör csúszik jobban?

Egyértelműen bor, én nem vagyok nagy sörös. Megiszom egy-két pohárral, de több nem kell.

A borok közül hogyan válogat?

Tizenöt évvel ezelőtt inkább csak vörösbort ittam, de most éppen a könnyebb fehérek felé kanyarodik az ízlésem. Mostanában gyakrabban szoktam frizzantét inni. De itt Baranyában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár folyóborként is egészen kiváló minőséget lehet találni.

A fröccsök világával hogy áll?

Ilyenkor, nyári melegben jöhet! Édesapám éppen most hozott jó ízű, jól iható, fröccsnek való folyóbort. Szép testes, a savak is rendben vannak. A 2012-es év amúgy jó volt, mert az ilyen típusú, kevésbé hozamkorlátozott borok is izmosabbak lettek.

Említene egy-két kedvenc borászt?

Sok-sok borászt ismerek, utoljára például Szabó Zolinál voltunk Hosszúhetényben, ahol klassz hordómintákat kóstoltunk, úgyhogy üzenem neki: nagyon várom már, hogy mikor palackozza be őket. Aztán a mohácsi Planináékat is szeretem, vagy a mozsgói Andreas Ebner habzó borát, rozéját, pinotját említhetném. És nagyon jó vonalat visznek a Pécsi Borvidék peremén Házler Enikőék is. Elszántak, aranyosak, hozzájuk is szívesen megyek. Kedvelem azokat a kisebb borászokat, akik az „nagy nevek” mellett is megállják a helyüket, nem is beszélve az ár-érték arányról. Egy sztori erről. Hat hét évvel ezelőtt Szabó Zolinak volt egy késői szüretelésű izgalmas rizlingje, nem túl drágán. Tartottunk egy házi rizlingkóstolót, ahol a tételek között szerepelt egy csomó ismert, befutott, a rizlingjére büszke borász palackja is. Többen mondták, hogy kezdjük a Zoliéval, jó lesz bemelegítésnek. Aztán hamar rájöttek, hogy elrontottuk a sort, mert nem igazán találtunk jobbat nála.

És van-e a Bandibának pálinkája?

Persze, komoly élettapasztalatokon alapul ez a dal. Bár szilvában pont nem vagyok olyan erős, de azért az is van. Érdekes, hogy három évvel ezelőtt, az első szilvapálinkámat nem tartottam jónak, kifejezetten szégyelltem. Aztán a pihentetés hatására mára egészen klassz lett. Nem hiába mondják, hogy jót tesz az érlelés. De van birs, körte és egy kicsi alma is. Megpróbálkoztunk a saját főzéssel, de túl sok vele a macera, ezért úgy főzetem ki az alapanyagot. Cukrot viszont egyáltalán nem teszek bele.

Minden új növény a helyére került már a kertben?

Miután a Kiscsillaggal most fejeztük be a tavaszi idényt, és a nyári majd csak a Fishinggel kezdődik, többet dolgozhatok itthon, a ház körül is. Viszont nálam edzőtáborozik az egész csapat, most rakjuk össze az új lemezt. Orfűn már biztosan hallható lesz egy-két új dal.

Lovasi András Pécsett született 1967-ben. Az énekes, basszusgitáros, gitáros, szövegíró 1987-ben alapító tagja volt a Kispál és a Borz zenekarnak. A csapattal tíz stúdióalbumot, emellett több koncert- és gyűjteményes lemezt is készített. 2005-ben megalapította a Kiscsillag zenekart, amelynek eddig három lemeze jelent meg. Lovasi András 2001-ben szólóalbumot is készített, Bandi a hegyről címmel. Közreműködött a Csík Zenekar és a Budapest Bár lemezein. Közreműködőként 1997 óta közel tíz filmben szerepelt. 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át a Kispál és a Borz akkori tagjaival, Dióssy D. Ákossal, Kispál Andrással és Tóth Zoltánnal közösen. 2010-ben Kossuth-díjban részesült. Jelenleg Pécsett él.