A nyitóképen Klöch szőlői, a fotót innen metszettük

Ami az északi régiókat illeti, a Weinviertelben és a Duna-Völgyi régiókban nincs jelen a betegség. Ez talán annak is köszönhető, hogy ezek a régiók azért jóval hűvösebbek összességében, mint Ausztria többi borvidéke, így maga a hordozóállat, az amerikai szőlőkabóca sincs (nagyon) jelen ezen a területen.

Burgenland északibb borvidékein a betegség megjelent, lappangó, egyelőre az ültetvények védve vannak. A védekezés egyelőre egyéni, permetszerrel történik alapvetően (Sivanto Prime), Leithaberg és Neusiedlersee területén kivágások nem voltak, délebbre egyes tőkéket már vágtak ki. Ami azonban aggodalomra okot ad, hogy az idén beküldött 15 gyanús és a tartományi növényvédelmi hivatal által bevizsgált levélből 14 hordozta a betegséget… (és a 15 nagyon kicsi szám, ahogy a stájer termelő fogalmaz: „amit nem keresek, azt nem is találom meg”…)

Steiermark: a helyzet itt a legnehezebb Ausztria szerte. A legkritikusabb Klöch és Straden környékén, Klöch környékén már megtörténtek az első komplett területkivágások. A kivágást és az újratelepítést az általános újratelepítési támogatás terhére támogatják. Klöch azért különösen érdekes, mert itt található egy Gewürztraminer koncentrátum, viszonylag kis területen 60 hektárnyi található ebből a fajtából (a Klöcher Gewürztraminer eredettvédett elnevezés is). Ebből kifolyólag felmerülhet a gyanú, hogy ez a fajta esetleg alkalmasabb a betegség átvitelére, mint más, de erre vonatkozóan kutatási adat nincs. A tartományi növényvédelmi hivatal itt sokkal aktívabb mint Burgenlandban, eddig ebben az évben mintegy 160 levélanalízist végeztek, ennek 2/3-a volt igazolt, a többi alapvetően a jobban kezelhető sztolbur volt. A tartományi, különféle területeken valamivel illetékes hivatalok, a borászati politika (Wein Steiermark) és a borászok képviselőiből egy akciócsoport alakult, amelynek  a legfontosabb feladata egyrészt az elszórtan jelentkező információk központi gyűjtése, és ennek azonnal eljuttatása a gazdákhoz. Ez idén már egy azonnali és folyamatos információcserét jelent(ett) a gazdák között, illetve a gazdák és a hatóságok között.

Másrészt, cselekvési terv kidolgozása és végrehajtatása. Ennek elemei:

• kötelező védekezés elrendelése. Ez idén eddig kétszer volt (az első május végén, június elején, a második július végén, augusztus elején). Pénzügyi támogatás nincs hozzá. Jövőre hármat terveznek.
• Gyanú esetén a gyanús tőke és a szomszédos tőkék kivágása, a levélanalízis eredményétől függetlenül, azonnal. A gyanús levelek beküldése és vizsgálata ingyenes, ez a gazdának nem kerül pénzbe.
• Kialakítás alatt van (részben már megkezdte a működését, de még nem teljes körű) egy szakértői csoport, amely a szőlőterületeket ellenőrzi, a gyanús/érintett tőkéket megjelöli, illetve a szükséges kivágásokat ellenőrzi. Ezért sem kell fizetni. Jövőre teljes egészében ez a csoport veszi át a teljes körű kontrollt, persze a gazda egyéni bejelentési kötelezettsége megmarad.
• A jövő évi kirügyezésnél általános ajánlott lesz (jónéhányan csinálták idén is már), hogy az áttelelt tojások ellen olajjal védekezzenek. 

Az akciócsoport munkáját és a felállított szakértői csoportok munkáját is alapvetően a tartományi növényvédelmi hivatal irányítja, amely nagyon aktív szereplő. 

El kell mondani, hogy komoly konfliktus van a biotermelők és a konvencionális szerhasználók között: mivel alapvetően nincs olyan szer, amely alkalmas lenne a bio művelésben és hatékonyan gátolja a hordozók terjedését, a biogazdálkodók viszont a bio minősítést nem akarják feladni, ezzel viszont a konvencionálisak szerint veszélyeztetik mindenki termelését. Az olajos kenés ugyan bio-kompatibilis, de az áttelelt tojások ily módon történő pusztítása is legföljebb gyérítés. 

Ami a hazai gazdák számára fontos: mivel a legsúlyosabban érintett területek légvonalban mindössze 20-25 kilométerre vannak a legközelebbi magyar (zalai borvidéki) szőlőterületektől (senkit ne tévesszen meg az a légvonalban 15 kilométernyi Szlovénia, amely területek ráadásul zömmel a Prekmurje borrégióhoz tartoznak – a klöchi dombokon álló kilátókról már közepesen párás időben is kitárul a nyugat-zalai panoráma előttünk), ezért a fertőzés útja továbbra is innen várható.

Ami összefoglalóként elmondható: azokból a szakmai posztokból és kommentekból, Molnár Ákos részben borászi, részben hatósági, valamint más borászok szakmai javaslataiból összeáll az a kép és intézkedéscsomag, amit a stájerek már csinálnak. Kétségtelen, jelentős tartományi (állami) segítséggel és minden további késlekedés nélkül. Igaz az is, hogy nehéz ennek úgy nekiállni, hogy a mértékadó borászvélemények szerint az állam eddig sem segített a prevencióban és a feltárásban, eztán sem valószínű, hogy fog – akkor ezzel a helyzettel kell boldogulni. Vagy, ténylegesen bekövetkezhet, hogy a magyar szőlőterületek összessége öt év alatt nemhogy 50 ezer, de még a 40 ezer hektárt sem fogja elérni. Sőt, lehet, hogy a 30-nak is örülni kell majd…