Külföldön milyen a szamorodni fogadtatása?

A világ modernizálódik, rengeteg fiatal borkedvelő van. Ők nagyon könnyen tudnak kiigazodni a világban. Nagyon jó bort akarnak a legkevesebb olyan plusz információval, ami megnehezíti az életüket. Ők jobban le tudják reagálni, ha azt írjuk Oremus Late Harvest. Ha azt írom, Oremus Szamorodni, a bor nehezen érthető megnevezése miatt nehézségeink vannak. Magyarországon és Lengyelországban egy kicsit értik, Németországban icipicit, de Franciaországban már egyáltalán nem értik. Azt, hogy Oremus Late Harvest, világviszonylatban mindenki érti. A két bornál a kommunikáció során a fiatal generációk adta kihívásokra próbálunk nagyon odafigyelni.

Milyen a késői szüretelésű borok és a szamorodni viszonya, kapcsolata?

A késői szüret egy nagyon üde bor, aminek minél frissebbnek, gyümölcsösebbnek, virágosabbnak kell lennie, viszonylag visszafogott, 4-5 hónapos hordós érleléssel. A megkülönböztetés inkább történeti eredetű illetve szabályozás szempontjából a szamorodni kicsit több ideig van fahordóban. Ennek köszönhetően a fahordós érlelés adta illat,- és aroma jegyek dinamikusabban jelennek meg benne. Nagyon kevés különbség van, de az is elég, hogy tudja kommunikálni az ember a kétféle bort.

A szamorodni, mint bortípus akár el is tűnhet és a late harvest átveheti a szerepét?

Nem hiszem, mert a klasszikus dolgoknak mindig van ereje, de fontos a helyén kezelni. Ezért írtuk fel a címkére is, hogy noble late harvest, ha egy külföldi a kezébe veszi az Oremus Szamorodnit, akkor értse a bort. Megmaradhat a bor nevének ez a fantasztikus történetisége és értéke, csak oda kell tenni mögé a kommunikációt, nehogy valaki azt higgye, ez a szamorodni az a régi diós, sötétszínű borocska.

Én arra törekszem, hogy a szamorodni egy elegáns, finom bor legyen. A hosszabb, 10-12 hónapos fahordós érlelés miatt a színe egy picit mélyebb tónusokkal rendelkezik, aromáiban még összetettebb lesz, de közben üdének kell maradnia. Úgy állítjuk össze a szőlőfajtákat, a gyümölcsösség és a szárított gyümölcsök mellett egy igazi, mezei virágokból álló csokor legyen, az aromák és az illatok sziporkázzanak, változatosak legyenek.

Hogyan lehetne kommunikálni a szamorodnit?

A nemes édesborok, desszertborok esetén olyan borkategóriáról beszélünk, amelynek a kereslete most korlátozott. Sajnos a szamorodni név nem segíti a termelőt abban, hogy a jó borát oda tudja tenni a legjobb asztalra. Jóval ismertebb a noble late harvest kategória, az belépőt jelent a fogyasztók megnyerése irányában. A nemes édesborok több feladatot adnak, fel kell kelteni az érdeklődést hazai és nemzetközi viszonylatban is. Az aszú egy csoda, az nem kérdés, de a késői szüret is képes hihetetlenül gazdagítani az étkezést, az életet, elkápráztatni az érzékszerveket, és örömet okozni. Ezt kommunikálni kell a termelőnek, a kereskedőnek, a sommelier-nek egyaránt.

Nem jelent problémát, hogy készülhet szamorodni 200 g/l maradékcukorral is?

A világ gazdag. Ha valamelyik pincészetnek ez a filozófiája, akkor semmi gond ezzel. A filozófia alatt azt értem, hogy miként közelítjük meg a nemes édesborok készítését. Egy borász, egy pincészet gondolatisága, ahogy egy adott borvilág megjelenik. Ott van a helye a polcokon minden terméknek, amely gondos munkával készül, és a borkedvelő azt a bort fogja kiválasztani, ami az adott élethelyzetben a legtöbb örömet adja neki. Csak így tudja a fogyasztó eldönteni, hogy melyik a jobb neki. A pincészetek egyre nagyobb szabadságfokkal dolgoznak, egyre finomabb bort helyeznek az asztalra. Azonban mindig figyelni kell a márkára, hogy melyik pince, milyen márkaterméke a bor. A márkáknak egyre nagyobb jelentősége van, mert autentikus borok révén egy önálló világot építenek fel. Ha ezek a márkák pozitív hatással vannak, akkor a borvidék megy előre, de ha negatív hatással, az a borvidéket húzza vissza.

A 3 puttonyos aszú megszűntetésével változik a szamorodni szerepe?

Nem szüntette meg a 3 puttonyos aszút a szabályozás. Az új rendtartás megváltoztatta az aszú szabályozását és lehetővé tette a puttonyszám nélküli aszú forgalmazását. De azt is, hogy a 3, 4, 5, 6 puttonyos jelölést továbbra is fel lehet tüntetni a címkéken. Egy 3 puttonyos aszúnak meg kell felelnie minden olyan előírásnak, ami általában az aszúra érvényes, és tartalmaznia kell minimálisan 19 potenciális alkoholt és 120 g/l maradék cukrot. Rosszul lett kommunikálva a rendtartás. Ezt nagyon sajnálom.

Ez a 3 puttonyos aszú a korábbi 5 puttonyos aszúnak felel meg.

Így van. A 2013-as évjárattól sokkal gazdagabb, kifinomultabb aszúk készülhetnek 3 puttonyosként, mint korábban. Viszont a gasztronómiában szeretik az alacsonyabb maradékcukorral rendelkező aszúkat, mert jobban felhasználhatók az étkezés különböző fázisaiban, mint a nagyon édes aszúk. A Magyarországra látogató külföldiek aszút akarnak kóstolni és ez óriási lehetőség a nemzeti kultúránk megmutatására. Nem muszáj ennek az aszúnak nagyon édesnek lennie, mert nem biztos, hogy olyan elismerést fog hozni. Természetesen egy esszencia, egy 6 puttonyos, egy 5 puttonyos aszú legyen édes, unikális. De a 3 puttonyosnak is ott van a helye. Nagyon fontos, hogy ez a vendéglátásban dolgozók számára világos legyen.

Emellett a puttony elnevezés egy fantasztikus játék. Hozzászoktunk. A puttony egy értékmérő, ami segít az aszút megkülönböztetni nemzetközileg más hasonló nemes édesbortól. A külföldiek, mikor jönnek Hegyaljára, mondják, tanulják a puttony szót. A puttonyszám jelölése egy kicsit bonyolultnak tűnhet, de ha megcsillogtatjuk, akkor óriási kommunikációs lehetőség, a világon máshol ezerszer jobban kihasználnák ezt. Nagyon fontosnak tartom a puttony megnevezést, mint érték kifejezését.

Ezzel nem bonyolódik a tokaji édesbor szortiment, miközben a világ az egyszerűséget keresi?

Inkább finomodik, a késői szürettel, a szamorodnival, a 3,4,5,6 puttonyos aszúval és az esszenciával. Valójában a champagne szabályozása sem egyszerű. De a fiatalok hajlandóak rá, hogy megismerjék. A nemes édesborok a borok luxuskategóriáját jelentik. Ott gondolatiság, filozófia és ismeretek nélkül nem lehet eligazodni. Ehhez képezni kell a fogyasztókat. Egy a lényeg: ha valaki bármelyik bort megkóstolja, akkor annak révén közel kerüljön ehhez a csodálatos nemes édesbor ízvilághoz.

A szabályozás támogatja a kommunikációt?

Vágni kell a vasat, hogy a szabályozás a termelői és a fogyasztói érdekeket szolgálja. Rengeteg dolog van, amit a helyére kell tenni, de az a fontos, hogy jól működjön a borvidék. Megmaradjanak a szőlősgazdák, a pincék, és az a csoda, ami itt van a kezünkben fenntartható módon fejlődjön, egyre szebb és jobb legyen. Ehhez nagyon sokat kell beszélgetni, vitatkozni. Rengeteg gond van, de vannak értékek és eredmények a tokaji borvidéken. Ezekre kell alapozni és az őszintén kell beszélni.