Annyi elmaradásom van, hogy nem győzöm a listát se összerakni. Persze nem is biztos, hogy mindenről kellene írni, a szokásos éves kit-érdekel-a-bor-minek-róla-írni időszak szerencsére lassan múlik, idén pont egybeesett a szabadságunkkal, így némi szünet után következzen egy Szabó Zoli cikk.
Szabó Zoltán pécsi borfogyasztó és hosszúhetényi bortermelő személyében az egyik legtöbb címkével rendelkező borászt tisztelhetjük, összesen 55 alkalommal hivatkoztuk meg, és biztos jó párszor el is maradt a tagelés. Jó pár hete volt, egész pontosan még májust írtunk, amikor a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karától kaptam meghívást a találkozz a borásszal sorozatunk aktuális eseményére, ez épp egy Szabó Zoli kóstoló volt. Amikor tehetem, elmegyek ezekre az alkalmakra, jó hangulatú borozás ez, többnyire nem olyanokkal, akikkel a más boros rendezvényeken összefutok. És ez üdítő élmény. Igyekszem meghúzódni a háttérben és figyelni a reakciókat, véleményeket.
A szervezők öt tételes borkóstolót ígértek, hat lett belőle, négy fehér, egy-egy rozé és vörös. Ami különös aktualitását adja még, hogy ennyi idő után miért írom le, mert a következő bejegyzés egy hosszúhetényi bortúráról szól majd, az valóban nemrég volt, viszont arról nyaralása miatt Szabó Zoli kimaradt, így legalább egálba hozzuk az olvasási élményt.
Gyümölcsös illat, barack, alma, egres, édes citrusokkal. Kortyban kis kesernye is jön a gyümölcsök mellé, jó savak, picit még friss érzetem van, de nagyon feszes bor, szépen érett gyümölcsökkel, jó tartással. Elég tartalmas, közepesnél hosszabb lecsengés. Már most 90 pont, de lehet még több is, van benne érlelési potenciál. (Aki az angolszász vagy osztrák borpontozást ismeri jobban, adjon hozzá ezentúl bátran 3-5 pontot.)
Illatában alma, birsalma, vanília, aszalt kajszi. Érett, zamatos, telt kortyú bor, van benne karakter, krémesség, fűszer. Elég tartós ízérzetű, kerek, hosszú, tartalmas, amit talán a battonage-nak is köszönhet. Az utóbbi 150 év pécsi zászlósbora, a cirfandli nem könnyű műfaj, de itt jól működik. 88 pont.
Érett, ugyanakkor visszafogott illatokkal nyit, citrusok, barack, éretlen mangó. A gyümölcsök itt kortyban szűkebb spektrumon belül jelentkeznek, fanyarabbak is, de van mellette némi vajasság és mintha a zárásban az égetett cukor is felbukkanna. Közepes hosszúságú zárás. Részben hordóban érlelt tétel. 87 pont.
Érett, édes illat. Őszibarack, körtebefőtt. Kortyban mintha maradékcukor vonna vékony hártyát a zamatosságra, szerencsére vannak azért savak is. Kicsit egysíkúnak tűnik, már mintha túl is lendült volna a csúcson. 85 pont.
Kékfrankos 601, zweigelt 30, pinot noir 10 százalékban. Elsőre kissé fedett illat, aztán édes bogyósok, málnaszörp. Áfonyás sajttorta. Kortyban szőlőcukor, kék bogyósok és édes, szaftos piros gyümölcsök. Az alkoholérzet kicsit magasabb a kelleténél. Közepes lecsengés. 85 pont.
A vörös házasítás, amiből pár hónapja még találtam egy palack 2008-as évjáratot a pincémben. Ki tudja, mit hoz a sors, még elfektettem. A 2021-es felerészt kékfrankos, de van benne kadarka, syrah, csókaszőlő, olasz kadarka, plusz néhány tőke új, pécsi rezisztens, még nevesincs fajta is. Gyümölcsös, könnyed illat, bogyósok, szilva, meggy jön kortyban is, nem bonyolult, nem hosszú, de arányos, élvezetes és örömet ad. 87 pont.
Szabó Zoli néhanapján ír is nekünk, borait többet isszuk, mint írunk róluk. Tizenöt éve ismerem őt és borait. Tizenöt éve azt gondolom, hogy a pécsi borvidék egyik legnagyobb tehetsége, akinek hihetetlen tudása, és remek érzéke van, jól is kóstol (bár néha elviszi a lendület), de valahogy mégsem jön az elvárt kiugrás. Kérdés, hogy ő ezt szeretné-e, vagy neki elég a saját játszótere, a kísérletei, próbálkozásai. A borok köszönik, elfogynak. Jók is, fentebb sem mondok mást. Ha néha többet várnék el, maradjon az én gondolataim kivetítése, Szabó Zoli így is olyan arc, akivel bármikor szívesen kóstolok és beszélgetek, akinek a borait büszkén mutatom a vendégeimnek, vagy viszem ajándékba. Igyatok ti is jó hetényi fehéreket!