A Budapesti Pálinkafesztivál idei főszereplője a szilva volt, így a hamvas gyümölcsből készült párlatok és ételek központi helyet kaptak a rendezvényen. A látogatók egy külön Szilváskertben kóstolhatták meg a finomságokat, többek között az Év Szilvapálinkáját is, amely kilenc párlat házasításából készült.

Alig van nagyobb öngyilkosság, mint a kocsmánkat Badacsonyra keresztelni a Pécsi borvidék szívében. Ha jobban belegondolunk mégsem az, mert egyrészt miért ne lehetne balatoni miliőt (vagy hangulatot) idézni a víztelen baranyai megyeszékhely poros hétköznapjaiba, másrészt a pécsiek tudják talán a legkevésbé, hogy egy történelmi borvidék közepén csücsülnek. A második állítást igazolja, hogy a Badacsonyi Borozó lehúzott vagy három évtizedet a Felsőmalom utcában. Az első állítást meg az támasztja alá, hogy az új tulajdonosi kör jobb üzenetet vélt felfedezni a Presszó 9-re keresztelésben.

Fotópályázatot hirdet  Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. „Szekszárd Borvidék Dűlői” címmel. A pályázatra olyan fényképeket várnak, melyek a Szekszárdi borvidék dűlőit, szőlőtermő területeit mutatják meg művészi szinten.

A cabernet franc lehet a magyar bor egyik kitörési pontja. A Franciaországból származó, Bordeaux-ban ma is meghatározó fajta új otthonra talált Magyarországon, a kicsi, vastag héjú bogyókat adó szőlő ugyanis képes arra, hogy komplex, nagy ívű, a terroir adottságokat megjelenítő bort készítsenek belőle. Miközben Franciaországban már több mint négyszáz éve szüretelik a tőkékről, a fajta Magyarországon nem volt ismeretlen, igaz, leginkább különlegességként tartották számon. E. 11-es klónját Egerben szelektálták. Elterjedni az 1985-ös állami elismerés után kezdett, de az igazi lökést a kilencvenes évek végére datálható. Bár a cabernet franc a magyarországi vörösboros vidékeken mindenhol fellelhető, s nagy szerepe van Egerben is, látványos áttörésről a Pannon Borrégióval kapcsolatban beszélhetünk.

A hamburgi muskotály nem tartozik a legnépszerűbb fajták közé Magyarországon. Pedig talán nem vagyok egyedül vele, hogy oly élénken élnek még az emlékek bennem az otthoni, kiskerti hamburgikról. És kellemesek azok az emlékek. Tiszta és nagyon szép gyümölcsök jutnak eszembe. Sok helyütt találkozhatunk vele a nagyvilágban, a legnagyobb területekkel Franciaország, Kalifornia, Görögország és Románia rendelkezik. De kérdésre zoranka is egyszerre sorolja nekem a szerb hamburgikat (rozéban akár). Alapvetően azért népszerű fajtáról van szó, kicsit talán megkopott renoméval. Eredete bizonytalan, legutóbb az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták gyermekének vélték. Hozzánk állítólag valamikor a 18. század közepén került. 

„Részletek egy soha el nem készülő szakácskönyvből”, sokak számára cseng ismerősen ez a mondat, hiszen így kezdődik a „Toma konyha” gasztroblog. Aki írja: Szabó Attila „egy hedonista festő”, más néven Toma. Oldala idén tavasszal fogadta az egymilliomodik látogatóját,  és Attila úgy érezte, ekkora érdeklődés megérdemel egy személyes találkozást az olvasókkal, ezért a Facebookon játékot hirdetett.

A Citrom utca a város leghangulatosabb sétálóutcája lehetne, ha nem lenne annyira bosszantóan kilencvenes évek. Stílustalan és jellegtelen, s csak azért nem randa, mert a Jókai utca felől beragyogja a Postapalota, dél felől pedig (saját felelősségre) körbesétálható várfal határolja. Nem a legmenőbb üzletek vannak itt (pedig lehetnének), és néhány vendéglátós is a zuzmószerű túlélésre tud játszani csupán. De legalább újranyitották a Caprit, és a jelek szerint már most jobb, mint az elődje. A süteményeket mellőzzük, mi a Citrom utca sötétebbik oldalán keressük a boldogságot.

Bortúrán ismerkedhetnek az érdeklődők a szekszárdi borokkal. A félnapos túra során nemcsak a természetben és a környezetben lehet gyönyörködni, de az útvonal menti pincészetek borai is megkóstolhatóak. A program május-június-júliusban, szombatonként 10 órakor indul egy két órás városnéző sétával.

Harmadik alkalommal látogattunk el az Aranyérmes Szekszárdi Borok kóstolójára, idén kis ráhangolódással, hiszen előtte még meglátogattuk Vesztergombi Józsefet. Nem titok: kiváltképp a kadarkája és a kékfrankosa miatt kerestük fel, említett két bor ugyanis most nem került be az aranyos borok közé.

Az eper az első gyümölcs, amely megjelenik tavasszal a piacok standjain, és átveszi a stafétabotot a téli vitamin ellátásunkról gondoskodó déli gyümölcsöktől. Ezért, meg mert finom, fogyasszunk sok friss epret, hiszen magas a C-vitamin tartalma, de ugyanakkor alacsony energiatartalommal rendelkezik. Az epret változatosan használhatjuk fel a konyhában, kipróbálhatjuk saláták, előételek hozzávalójaként, vagy fagylaltok, sütemények, desszertek, lekvárok alapanyagaként is. Következzék két klasszikus desszert epres változata, a két legjobb dolog, amely az eperrel megtörténhet.