Kérem Várjon!
Cikkek
Janus két arca
Tradíció és innováció a Tenkeshegyen
zoranka
2008 December 23.

A Tenkes Csárdában kóstoltuk először. A szomszéd bora, ajánlották. Itt szemben készíti Szél Géza, ahol egy ideje gyönyörű szőlőültetvényt látunk a kukoricás helyén. A pohárban meg egy remek kékoportót, tartalmasat, ízgazdagot, emlékezeteset. Másodszor az éves portugieser vaktesztre hozták be, egyszerre ketten is. Tetszett akkor is. A Janus Borházban jártunk, a Tenkeshegyen.

 

„Egy nagyon kellemes bor. Gurulós. Nincs rajta fogás, nincs benne kifogás. Kis bársony, jól csúszik. Krémes-édes gömbölyű, kis égetett cukorral. Visszafogott savak. Azt szeretnénk, ha minden csárda, minden étterem házibora elérné ezt a minőséget. Akkor már nem lenne nagyobb baj, higygyük el!” Ezt írtuk akkor. Ráadásul az idő minket igazolt, mert most is nagyon szép állapotban van. Érettebb lett, markánsabb vonásokkal, de a bársony nagyon szép továbbra is. Ezúttal már a pincészetben kóstoljuk, amit két gyerekkori jóbarát, Pécsi-Szabó Miklós és Szél Géza hozott létre a Tenkessel szemben, a Sóta-dűlőben.

– Itt a platón, 240 méter magasan van az egyik legszebb, legjobb fekvésű területe a borvidéknek. Így amikor lehetőség nyílt rá, hogy a kukoricás helyére visszatelepítsük a szőlőt, mert az volt itt évszázadokon át, akkor nem sokáig haboztunk – mesél a kezdetekről Pécsi-Szabó Miklós, aki az egyik multinacionális cég magyarországi vezetőjeként dolgozik ma is. A szőlészeti és borászati munka dandárja Szél Gézára hárul, habár hogy mi kerül a palackba, azt a két, egyébként borbíró tulajdonos természetesen közösen dönti el.

- Az alapcél az, hogy minden borunk elegáns és természetes legyen – foglalja össze tömören Géza a borászi hitvallását.

Janus két arca egyszerre tekint a múltba és a jövőbe – egészíti ki Miklós, egyúttal magyarázatot ad a névválasztásra is – Ennek szellemében a Janus Borház a hagyományok tiszteletben tartásával mer új, mer mai lenni. A bor összeköt múltat jövővel, hagyományt újdonsággal, embert emberrel. Azon dolgozunk, hogy boraink kifinomultságukkal, letisztult megjelenésükkel betöltsék e közvetítő szerepet és elvigyék Villányt a nagyvilágba.

A Sótára telepített 12 hektáron elsősorban a vörösborok alapanyaga található meg: portugieser, pinot noir, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon és shiraz, a fehérek közül pedig sauvignon blanc és muscat lunel. Szinte a szőlőtőkék között alakították ki az egyedi hangulatú, impozáns fogadópincét és vinotékát, ahol kóstolni, na meg persze vásárolni lehet. Ottjártunkkor még csak portugiesert és pinot noirt, de mire lapunk megjelenik, talán már el is készül az új rozé. És a múlt év nagyobb arányokkal megtervezett vörösei se sokáig lesznek már hordóban. Amit kóstoltunk, szép bor volt. Érdemes lesz útközben, Villány felé vagy visszaúton.