Ami egyszer beindul, nem kell abbahagyni, végül is minden jó filmnek van kevésbé jó folytatása. De miért folytattuk a csalódások estéjét? A pannonborboltos srácok hoztak 35 bort. Jónéhány pincészettől. Szokás szerint vakon kóstoltuk, tényleg nem tudtam, kinek a borát kóstoljuk. Egy ideig, amíg visszatérő hibák nem kezdtek jelentkezni. Harmincötből 17. Nem jó arány.

Szerdai kóstolóink soros adása következik. A szerkesztőségi nagyasztal körül megest tucatnyi lelkes borbarát. Van most fehér, rozé, vörös vegyesen, Pécs és Villány elsősorban, de azért van szekszárdink is. A borsor megint hosszabbra sikeredett a tervezettnél, odakinn szemerkél az eső, idebenn csavarjuk a csavarzárat. 

Vince napja visszatért a borásznaptárba és a borturisták naptárjában is helyet kér. Most már bizton állíthatjuk, hiszen a villányi és a pécsi borvidéken is, féltucatnyi településen várták a vendégeket. A legnagyobb hangjuk a villányi vincézőknek volt, itt több százan voltak kíváncsiak a majd’ tucatnyi helyen, egész nap zajló programokra. Mi is igyekeztünk minél több helyszínre eljutni.