Kevés kóstoló miatt utazom már el Budapestre, egykor nem így volt ez, de kevés az idő és számolatlanul szaporodnak az események. Maradt nekem a furmint és az olaszrizling, ez a két fajta áll talán hozzám a legközelebb, így a februári furmintos és az októberi olaszrizlinges kóstolók minden évben kötelezőek.
A Furmint Február több szempontból is kiemelkedik számomra, elsősorban a kóstolható tételek nagyon magas minőségi színvonala miatt, de nem hanyagolható el az a tény sem, hogy minden évben zökkenő mentes a szervezés és hibátlan a helyszín, elfér a tömeg, tágasak és szellősek a termek. Idén nagy segítséget jelentett, hogy a szakmai kóstoló délután egy órától egészen délután négy óráig tartott, bőséges időt adva a borászokkal való hosszasabb beszélgetésre.
A jegyzeteimet újraolvasva hibás tétellel egyáltalán nem találkoztunk, de nagyon nem tetsző furmintokból sem jegyeztem fel túl sokat. A kóstolható borok minőségi színvonala kiemelkedően magas, és számomra úgy tűnik, hogy ez évről-évre emelkedni tud. A megkóstolt furmintok száma száz fölé kúszott, jelen írás célja ezért inkább az, hogy a legkiemelkedőbbekre felhívja a figyelmet, kedvet csináljon a kóstolásukhoz. A sorrend abszolút a kóstolási jegyzetet követi, bármiféle minőségi sorrend nélkül.
Mondhatni, hogy hagyományoknak megfelelően a Tokaj Hétszőlő Bistro-jával kezdtünk, 2013-as, ropogós, friss, virágillatú, tökéletes aperitif és kedvcsináló. Számomra a nap egyik felfedezettje a Carpinus volt, 2015-ös tartálymintályuk már most lenyűgözően gyümölcsös volt, a szintén 2015-ös Lapis pedig megmutatta, hogy komoly, spontán erjesztett tételeik is lehengerlő illatúak és nagyon komoly beltartalmúak tudnak lenni. Viszonylag korán, negyedik kóstolt tételként meg is találtam a nap borát, Bott Judit 2014-es Csontosa nálam mindent vitt, voltak nála testesebb vagy éppen gyümölcsösebb furmintok, de koncentráltságban és eleganciában egyik sem vette fel vele a versenyt. Fájdalmasan kevés, mindössze egy hordó készült belőle. Judit standja mellett Bárdos Sarolta mutatta be a Tokaj Nobilis furmintokat, egyik jobb volt, mint a másik. A 2015-ös Csirke tiszta és egyenes illatot hozott, erőteljes fajtajegyekkel, sok-sok virággal, a 2015-ös Barakonyi ugyanezt tudta nagyon szép hordóval megspékelve, marcipános virágcsokor.
Buborékos kategória megosztott első helyét a köveskáli Pálffy Pincének osztottam ki, 2013-as, palackban erjesztett furmint pezsgőjük nagyszerű illattal és hömpölygő testtel nyűgözte le a nagyérdeműt. A Kikelet két tétele közül engem a 2013-as Birtok furmint fogott meg jobban, nagyon komoly illat, érettség, kiváló savak, hosszasan kortyolható és szálazható. Bartáék 2013-as Öreg Királya volt talán a legvastagabb és legásványosabb bor az estén, egészen lehengerlően koncentrált és sós volt. A friss furmintok egyik legszebbike volt a Szarka Pince 2015-ös Nyúlászója, illatában neutrális, nem hivalkodó, de kivételesen elegáns ízében, öröm volt inni. Kakukktojásként kell megemlítenem Szilágyi László - Gizella Pince 2013-as Szil-völgy furmint-hárslevelű házasítását, nagyon hízelgő illatokat, komoly koncentrációt, egyszerre gyümölcsös és ásványos ízeket mutatott. Viszonylag új arc a tokaji térképen a Ferdinánd Pince, 2013-as Padi hegy furmintjuk osztrákosan ropogott, grafit és kvarc uralkodott illatában, és talán az egyik legjobb savszerkezetet tudta felmutatni az összes kóstolt tétel között.
A Tállya 2014-es furmintja egészen rajnais volt, sok-sok citrussal, a könnyedebb furmintok talán legjobbja volt. Az édes borokra szokás szerint nem maradt elég időnk - pedig mindenhol elhangzott a “később visszatérünk az édesre is” bűvös mondat -, a kevesek közül viszont magasan kiemelkedett szintén a Tállya 2014-es kései szürete, a 130 grammnyi maradék cukor ellenére is üdítően hatott, lendületesen hömpölygött, kivételesen arányos bor. A buborékos kategória megosztott első helyének másik felét Alkonyi Lászlónak osztottam ki, az egykori borszakíró borait Kaláka néven kóstolhatjuk, 2015-ös Csepke habzóbora nekem már-már a komolyabb proseccókat idézte. Az ígéretek kategória egyik legemlékezetesebb tétele volt Orsolyák Attila 2015-ös, Betsek és Istenhegy dűlőkből szűrt furmintja, lehengerlő illattal, nagy testtel és koncentrációval, érdemes lesz rá figyelni, miután forgalomba kerül.
Összegzésként álljon itt két hasznos gondolat: a 2015-ös furmintok a megszokottnál gyorsabban érnek, nagy részük már palackban (!) van, így fogyasztásukat is korábbra érdemes ütemezni; aki pedig teheti, szerezze be a hivatalos furmint kóstoló poharat, egészen más dimenzióba emeli a fajta kóstolását!
Fotók: Furmint Február Facebook