A nyitókép Ercsey Dániel fotója

Gyűlnek az elismerések, DWWA bronz a rozénak és a fehér cuvée-nek, ezüst a smederevkának (ami azonos a bolgár dimyat fajtával, itt pedig belinának hívják) és a prokupacnak (ami egyébként szerintem aranyat érdemelne!) és arany a vörös cuvée-nek és a sauvignon blancoknak, ami azért eléggé meglepő Szerbiában, nem? Ráadásul úgy tűnik, hogy hamar magukhoz ragadták a kezdeményezést és a SoviNoa névre keresztelt hordós sauvignon blancból gyorsan ikonikus bor kerekedett, az ára kilőtt a csillagokba és még így is szinte elérhetetlen. Na így kell kihasználni egy borversenyen megszerzett aranyérmet! (Legyen bármilyen könnyű, vagy nehéz megszerezni azt. Erről itt írtunk bővebben.)

Fotók: Ercsey Dániel

Ilyen előzmények után látogattunk el Šumadija vidékére, ami egyébként akkora hatást tett rám, hogy 2024-re megelőlegeztem nekik egy negyedik helyet a legtutibb kelet-európai borvidékek listáján! Egy teljes napig barangoltunk Šumadijában, méghozzá az Open Balkan Wine Vision csatolt programjaként (már amikor nem a Tito múzeumot kerestük fel Győrffy Zolival), pincéről-pincére szálltunk, mint valami vesztét érző poszméh, így esett, hogy csak a visszaúton álltunk meg a Matijašević borászatban. Jócskán benne jártunk már az estében, de a házigazda, a volt kosárlabda játékos, brand manager céget gründoló, amerikai egyetemen végzett Darko Matijašević nem csak hogy nem hagyott minket elaludni, de gyorsan fel is ébresztett, egyrészt a lehengerlő személyiségével, másrészt egy pohár ginnel, amit szintén ők készítenek.

Fotók: Ercsey Dániel

Belina 2020

A szőlőfajta neve szerbről magyarra talán „fehérségnek“ vagy viccesen „Hófehérkének“ lenne fordítható. Nem egy világverő fajta, ezért is nagy szó, hogy már két bronz- és egy ezüstérmet is begyűjtött a DWWA-n. A színe halvány citrom. Illatában érett alma és pici tűzkő. Szájban közepes testet és elegáns savszerkezetet kapunk, visszafogott, almás-citrusos ízképpel. Tiszta, lendületes, hibátlan. 87/100 pont vagyis egy CMB-n már elérné az aranyérmet!

Fotó: Ercsey Dániel

Belina Orange 2020

A szőlőfajta azonos, de valami őrült (vagy éppen grúz-georgiai) ötlettől vezérelve 120 napig hagyták héjon ázni. A színe ennek megfelelően halvány arany, az illatában pedig citromhéj, ásványosság, boróka és egy pici pipadohány. Kóstolva közepes test, elegáns savak, a tanninok csak picit szárítanak, az ízképben narancshéj, citromhéj, lime és tűzköves jegyek. Szűretlen, de ez egyáltalán nem válik a kárára! 90/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

SoviNoa Fumée Blanc 2021

A francia név már utal a szőlőfajtára, vagyis a sauvignon blancra. Ez hát a híres-hírhedt csúcsbor, amit 100 Euróért vesztegetnek! A színe halvány citrom, az illatban egres, fehérbors és érett alma. Közepes test, a korty széles, de közben vibrálóan lendületesek a savak, az ízben pedig hordófűszerek és sós-citrom, tűzkő, alma, zöld paradicsom és egy egyre erősödő ananászos jegy. A lecsengése nagyon hosszú! 93/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Miközben Darkóval beszélgetünk - volt olyan előrelátó, hogy a fáradt csapatot nem zavarta le a pincébe egy újabb tartálylátogatásra - kiderül, hogy nem csak szereti a kosárlabdát, de igazolt játékos is volt, méghozzá elég magas szinten, de egy sportsérülés véget vetett az ígéretesen induló karriernek. Így viszont lehetősége nyílt üzleti diplomát szerezni az Egyesült Államokban, ahol rendesen megérezte a modern marketingben és üzletfejlesztésben nyíló lehetőségeket., úgyhogy amikor megörökölte a nagyszülei kis birtokát - amin persze volt némi szőlő - nem csak a gondot látta meg benne, hanem a lehetőséget is. A többi pedig már történelem…

Fotók: Ercsey Dániel

Čukundeda 2020

A legendás „idős bácsis“ címkés prokupac, aminek a 19-es testvérét már nagyon szerettem, akárcsak magát a szőlőfajtát! Közepesnél halványabb rubin szín, az illatban pedig a szokásosnak mondható cseresznye és meggy mellett némi mogyoró és lestyán is felbukkan. A test közepesnél vékonyabb, amit csilingelő savak tesznek vidámmá. Ízben tiszta gyümölcs, meggydzsúz és gránátalmalé, pici rózsaborsos fűszerezéssel. A lecsengése közepesnél hosszabb. 92/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Sedam hrastova cuvée red 2021

A pince alap vörösbora, nem is versenyeztetik, anélkül is gyorsan elfogy. Merlot és prokupac házasítása, de hát jól tudjuk, hogy amiben van 10% merlot, az már melot, ebben pedig biztosan több van. A szín közepes rubin, az illatban a rózsabors képviseli a prokupacot, a szilva és a meggy pedig a merlot szőlőfajtát. Közepes test, lendületes savak, sok piros bogyós gyümölcs, pici bőr, közepes lecsengés. Szuper belépő bor! 87/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Tri doline 2020

Tiszta merlot, csak a legjobb évjáratokban. Közepesnél mélyebb rubin szín, az illatában pedig főleg meggy, szilva és némi szegfűszeg. Kóstolva nagy test, lüktető savak, selymes tanninok, feszes szerkezet, szinte érezni a bor gerincét a szánkban. Az ízképet a gyümölcsök vezetik, a lecsengése szinte végtelen. 93/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Ahogy emelkedik a hangulat - pedig még itt is mindent kiköpünk, hiszen az utolsó bornak éppen annyi esélyt kell adni, mint a nap elején a legelsőnek -, felfigyelek az indusztriális környezetet feldobó piros szőnyegre és a nyers beton falon függő két nagyméretű, figurális festményre. Modern, mégis klasszikus, egy kicsit Dalí, de persze nem olyan szürreális, egyes részleteiben Botticellire hajaz, egyre jobban lenyűgöz. Darko is érzi, ezért a fülembe súgja a festő nevét: Milan Hrnjazovic. A negyvenes évei elején jár és úgy tűnik legalább annyira érti-érzi a festészetet, mint Darko a borkészítést.

Fotó: Ercsey Dániel

Ami pedig a kóstoló végét illeti, még két olyan bor került a poharunkba, ami szerintem nincs (vagy csak nagyon limitáltan) és lehet, hogy nem is lesz forgalomban. Az egyik egy még az emlegetett grúz narancsbornál is őrültebb kísérlet, amiben a belina szőlőt roston megsütötték és utána készítettek belőle bort. Vagy legalábbis megpróbálták. Ez lett az Inferno 2022, egy halvány arany színű, sült kukorica illatú, füstös, citrusos, engem a puliszkára is emlékeztető ízű bor. A másik pedig egy „cukundeda superiore“, vagyis egy apassimento eljárással készült prokupac még 2019-ből. Ha valaha forgalomba kerül, vagy valaki venni akar belőle, akkor az ára 500-700 Euro között mozog. A színe halvány gránát, az illatában eper és kapor, bonbon és vanília, miközben az ízkép ennek ellenére csontszáraz. Extrém érdekesség, amit nehezen lehet bekategorizálni!

Fotók: Ercsey Dániel