Fotók: Bukovics Martin

Paranoiának tűnhet, de 2022 elején már hetekig haboztam a gondolattal, hogy most vagy soha, aztán arra jutottam, hogy lehet, elég csak elmenni Belgrádba pár hétre, elvégre ha valakiket biztos nem akar most senki bántani, azok a mind a NATO-nál, mind Moszkvában, mind Pekingben jól fekvő szerbek. Meg aztán: Argentína tele van olasszal, vannak izé, németek is, innen származik a pápa, ráadásul a német liberálisok egy részének óriási sztárja az argentin elnök, a köreikben az állam radikális megnyesése miatt gyakorlatilag rocksztárként, a szabadság bajnokaként, hovatovább forradalmáraként ünnepelt Javier Milei. Aki amúgy most már hivatalosan is olasz, miután Giorgia Meloni olasz kormányfő állampolgárságot adott neki, tekintve, hogy olaszok a felmenői nekik is, Buenos Aires Palermo nevű városrészében született. Uruguay mellett Argentínát mondják a leginkább európai országnak Dél-Amerikában – emiatt engem ez a kettő érdekel leginkább.

Mégsem Európa az argentin borok fő exportcélja, hanem az Egyesült Államok. Hogy miért, arról a pécsi Cornel’s borbárban a borszakértő Juhász Dániel mesélt egy csomót tíz kiválóan válogatott argentin bor társaságában. Muszáj kiemelnem, hogy kiváló volt a sor, ritka az ilyen átlagminőség és hibátlan ár-érték arány, mint amit ezek a Magyarországon elérhető argentinok produkáltak 3600 és 13 ezer forint között. Az Európában megszokottakhoz képest nem mindennapi körülmények között, a Chiléből nézve az Andok túlsó oldalán, hidegben, szárazságban, az ültetvényeket hólével öntözve, messze 1000 méter tengerszint feletti magasság fölött szőlőt termesztő Argentína a borexportot tekintve a bolygó tizedik legnagyobb országa, főleg az USA-ba, az Egyesült Királyságba, a szomszédos Brazíliába, Kanadába és Mexikóba megy az Andok lejtőin készült bor – mint Juhász Dániel meséli, nagyon ügyesen összekötötték a patagóniai marhát a malbec-kel, kvázi belenevelve a fél világba, hogy aki egy jó steaket akar enni, annak argentin vörösbort kell innia mellé. 

Luigi Bosca Finca la Linda torrontes 2022

Noha sokáig azt gondolták, azonos a spanyolországi torrontes szőlőfajtával, ez nincs így, autochton argentinról van szó valószínűleg. Szájat betöltően sűrű, kicsit húsleveses, sós, virágos, barackos történet az argentin bortermelés központja, az egymilliós nagyváros, Mendoza mellől.

Bodegas Salentein Numina chardonnay 2021

Gyönyörű struktúrájú chardonnay, ami mindenkit meggyőz arról, hogy ez igenis egy izgalmas fajta, amivel érdemes próbálkozni akár termelőként, akár fogyasztóként – mindezt úgy, hogy a közhelyeket felvonultatva még fahordóban is érlelték. Almasavbontás, battonage, mindent elkövettek vele, és mégis, nem egy erődemonstrációt kapunk, hanem finom, éppen csak tettenérhető hordófűszereket és egy ropogós, élénk savú, lendületes és elegáns fehérbort, a szinte tökéletes chardonnay-t. Juhász Daniból itt tört elő az első focis hasonlat a kóstolón, mondván ő mindig is Angliának drukkolt, de ilyen kezdés, ilyen fehérborok után mese nincs, 2:0 az argentinoknak.

Luigi Bosca pinot noir 2022

Mendozától délre, az egyik argentin topterületről, az Uco-völgyből, 1170 méteres magasságból szüretelt pinot noir. Nagyon finom és friss eperszörp erdei gyümölcsökkel, filigrán pinot, amelynek 14-es alkoholja alig érződik és hordót is részben kapott csak. Ivós, bármennyi lecsúszhat belőle.

Trapiche Broquel malbec 2022

A kóstoló egyik közönségkedvence, 3500 forint körüli árával egyértelmű bestbuy-bajnoka, amihez persze hozzájárult a Cornel’s tulajdonosa, Jobbágy Kornél is, aki a pinot mögé vakon becsempészte a Lidl nem túl izgalmas malbecjét is, ami után ez a bor egyenesen a mennybe ment. Van benne kis istállós-animális kezdés az elején, ez gyorsan kiszellőzik, majd bevezetést nyújt a malbecbe: minden, ami kell és semmi, ami nem. Nem lehet mellényúlni vele.

Amalaya malbec 2022

A félmilliós nagyváros, Salta melletti, részben már az Andok lábaira épült, fenntarthatóságot hirdető birtok neve magyarra fordítva remény a csodára, így nekünk is voltak elvárásaink. Van egy kis csalás, a 85% malbec mellé került némi petit verdot és tannat is, de nincs ellenére senkinek, meggy, eper, fehérbors, hordófűszerek, lecsiszolt tanninok – a csúcsboruk még jobb, arról később.

Kaiken Indómito malbec 2021

1250 méterről szüretelt malbec, elvileg a fiatalabb borfogyasztókat célozva, a chilei Montes borászat itteni leágazásától, ugyancsak az Uco-völgyből. Az egyik közönségkedvenc bor volt a kóstolón, amit én a diszkrét székelyföldi áfonyalikőrös hangulatának tudok be. Likőrös már csak a 14,5%-ös alkoholja miatt is, de szerencsére egy idő után kiszellőzik, lecsillapodik és akkor már decensebb képet mutat.

Bodega Catena Zapata Alamos malbec 2021

Te mondd, hogy cassis, a te hangod mélyebb! Hecsedli, cseresznye, bors, medvecukor, nagyon szép kerek tanninok, cizellált bor, magabiztos labdatartással tör a kapura.

Kaiken Estate cabernet sauvignon 2021

CS-tanulmányok Argentinából: Juhász Dani hiányzó tanninokat rótt fel a bornak, mondván ha még a borsossága sem lenne, akár merlot is lehetne. Hát ilyen a cool climate cabernet sauvignon: menta van benne, eukaliptusz, meg persze vanília, hiszen nem tudják nem betenni fahordóba.

Luigi Bosca cabernet sauvignon 2020

Az előzőnél körökkel izgalmasabb, vélhetően mert több szüret eredménye, mással nem tudtuk magyarázni, hogy miért van benne egyszerre számos érett gyümölcs és az éretlen cabernet sauvignonokra jellemző zöldpaprika. Ez a disszonancia rendkívül izgalmassá teszi.

Amalaya Corte Unico 2021

A pince csúcsbora, 85% malbec mellé 10% cabernet sauvignon és 5% tannat került. Igazi nagybor, mindene megvan, mégsem robosztus, sőt, kora ellenére még mindig friss, lendületes, bőven további 4-5 évnyi potenciállal.