Péter nem a borvidékről, sőt nem is klasszikus szőlőtermesztő vidékről, a dél-somogyi Nagyatádról származik, saját bevallása szerint „jöttment”. Hogy ez okból e, vagy sem, de borainak karaktere eltér a borvidék nagy öregjeinek hordóhangsúlyos stílusától.

A középiskolás éveket Pécs főterén töltötte. Itt, az évente többször megrendezett gasztro fesztiválokon kezdett komolyabb ismeretségbe kerülni a villányi vörösök, abban az időben még markánsabb, tanninjaival. A Kertészeti Egyetemen a lelkesedést tudással felvértezve egyenes út vezetett Siklósra. Tudását nagyobb pincészetek (Csányi, Jackfall, Vylyan) szőlészeként is hasznosítja, és evvel párhuzamosan fejleszti fokozatosan birtokát. Melyen a borvidék siklósi felének hagyományait követve, de fajtaválasztékban azon is csavarva, izgalmas fehérek is születnek, nem csak a borsor elejére, a szortiment majd felét adva. A borvidék hírnevének megfelelően azonban nagyrészt kékszőlőt termeszt, portugiesert, kékfrankost és a birtokának nagyjából a felén, körülbelül 3 hektáron, cabernet franc-t. Lássuk!

Trendi borral kezdünk. A még címke nélküli, új töltésű házasítás, mely a „Kúl” nevet fogja viselni, királyleányka és ottonel muskotály fajták terméséből készült. Tehát:

Kúl ’21 – virágos, nekem főleg bodzavirág, de nem tolakodó illattal nyit. Kortyban ropogás, üdeség, zöld alma, egres, lime. Igazi fröccsíz, mely tisztán is szomjoltó. A mecseki horgászos fesztiválon például, ahol nemrég vállt vállnak, pontosabban bódét bódénak vetve oltottuk a nagyérdemű szomját. De Kornél barátunk figyelmét is fel kell hívni a nedűre. Binyóval a Vasutas Fröccsölde mégis közelebb van!

Innentől komolyabb vizeken megyünk, akár ha krajcolva is haladva, Széllel szemben Cuvée ’20 - nem a Villányban megszokott házasítás, inkább Tokajt idézi. Fele hárslevelű, fele furmint. Egyenes, tiszta, feszes savú, cizellált bor. Kedvesen virágos, enyhén édeskés, barackos, finoman sós, lágyan körtés, krémes. A krémet a finom seprőn érlelés (sur lie) adja, ásványosságát a talaj, mely mészkő, dolomit alapkőzet magas kalcium, magnézium és a rajta lévő lösz magas kvarc tartalommal. Nem mellesleg tanúsítvánnyal ellátott bio ültetvény, mely a Hidegkút dűlő északi, szeles részén fekszik. Egy biztos, van, amit nem komfortos széllel szemben végezni, de inni lehet.

A kóstoló következő része a pincét a közönséggel megismertető Csavargó két tételes vertikális kóstolója. Címkéjén a már-már a pince jelképének számító, eredetileg Péter gyermeki kézügyességét dicsérő helikopterrel. Az ötlet születését a „jószomszédi” viszonynak köszönheti, hisz a szomszédság a szolgálati utat lezárta, elzárva a Bakonyi birtokot, melyet a citált légi eszközzel lehetett volna kényelmes megközelíteni. Megmaradása egy berlini borkereskedő érdeme, kinek tetszett a bor, és helikopteres sem akadt a vinotékában.

Csavargó ’20 – fele zöldveltelini, fele királyleányka, hárslevelű, olaszrizling. Az elejétől figyelemfelkeltő, kissé sós, barackos, szellőztetve grapefruit, friss mangó orgia. Péter szerint 16 fokon a legjobb, van benne valami. Mellesleg nem villányi eredetvédett a bor, hisz a zv Tevelről, Veres Róbert szőlőjéből való.

Csavargó ’18 – majd 4 éves, érett, de abszolút élő, szép savakkal bíró bor. Illatában barackmag, kis petrollosság, kortyban zöld dió, dió, mandula. Van potenciál a hobóban.

Csavargók után rozé duó jön soron. És az undergroundhoz hűen az első egy pét nat. Az ősi pezsgő készítési eljárással, erjedés közben palackozva a bio kékfrankos rozét.

PÉT NAT rozé ’21 - Degorzsált, tiszta, élénk málna színű, szépen gyöngyöző. Illatában málna, meggy, pop corn, kortyban meggy és málnaszörp, kis bodza, lime, üde buborékok. Szinte pezsgős.

A pét nat csendes része jön, Róz ’21 – jó kis rozé, nem a sztenderd, kedvesen málnás, savanyú cukorkás, a Kúl fröccsalternatívája. Címkéjén papírsárkány. És hogy miért? Mint kiderült hősünk a Villányi Papírsárkányeresztő Klub egyik vezetője, ha azóta meg nem szűnt a jó nevű kompánia. Egyszer harcipapírsárkányeresztő bajnokságot is tartottak. Igen, underground a levegőben. Hajrá VPEK!

Veresek kezdete, Pír ’19 – szépen nyíló, finoman rétegzett, izgalmas, jó ivású, meccs esetén fő/palack, nagyobb izgalmak esetén félidő/fő/palack. Meggyes, szilvás, fűszeres, vibráló. Fele kékfrankos, 30% portugieser, 20% cabernet franc.

Kékfrankos ’18 – alacsony tőketerheléssel, hosszas hideg macerációval készült, a Hidegkút és Városhegy dűlők terméséből, hordós érlelés nélkül. Illatában szilva, szilvakrém, friss szilva befőtt, kakaópor, a korty hozza az illatban érzetteket, bitang lendülettel, szépen húzó tanninokkal. Spoiler, az új évjáratok nem ezzel az eljárással készülnek, így érdemes rámoccani ha kóstolni szeretnétek.

És a végére, Siklós ’18 (cabernet franc), mely a siklósi Makár és Városhegy dűlők terméséből készül. Fele acéltartályban, fele nyolc hónapig használt francia tölgy hordóban érlelve. Beleszagolva érett gyümölcsös, fűszeres (cseresznye, fahéj, szegfűszeg…) tódul az orrba, melyet tüzes, cseresznyés, borsos, kakaós korty követ, hosszan tartó étcsokis, kávés lecsengéssel. Péter szereti a fajtát, nem csak a villányi hagyományok miatt, hanem mert tapasztalata szerint a legjobban bírja a bio művelést. Menjetek, kóstáljátok!

És ha ott vagytok, kérdezzétek meg a Petit, mi az a schmurdz?