Kérem Várjon!
Cikkek
Vulkánok ajándéka
Ujvári/Barta/Pfeifer
Jakab Tamás
2021 August 25.

Kölcsönvett a cím, (földrajzi) szerencsém van, a 2016-os év balatoni fagyiját minden évben akár többször is meg tudom kóstolni. A következő borsort viszont így, most csak először, és lehet, nem biztos, hogy ez még többször össze fog jönni. Értekezzünk hát róluk.

A terítéken voltak:

  • Ujvári Szent György-hegyi Szürkebarát 2020, Ujvári Szent György-hegyi Olaszrizling 2019, Ujvári Szent György-hegyi Olaszrizling 2020 Raposkáról, a Szent György-hegy délnyugati lábáról, a Badacsonyi borvidékről.
  • Barta Öreg Király Dűlő Furmint 2018, Barta KVG Furmint-Hárslevelű 2019, Mádról, a Tokaji Borvidékről.
  • Pfeifer Sauvignon Blanc Vulkanland Steiermark DAC 2020, Pfeifer Sauvignon Blanc St. Anna 2019, Pfeifer Weissburgunder Vulkanland Steiermark DAC 2020, Pfeifer Weissburgunder Ried Schemming Vulkanland Steiermark DAC 2018, mindahány St. Anna am Aigenből, a közeli Stájerország Vulkanland Steiermark DAC borvidékéről.

Az első öt tételben a közös a készítője: Ujvári Vivien, kiváló, fiatal borászunk, miközben a mádi Barta Pincészet főborászaként építi a tokaji borok hírnevét, raposkai származékként az ország másik felében a családi birtokon is állít elő borokat.

A szerző és a borász (fotó: Jakab Ildi)

A további négy tétel meg elárulja, mi is a közös nevező ezekben a tételekben: mindegyik vulkánon termett, ráadásul a badacsonyi borvidéki és a stájer hetes fogat nagyjából ugyanazon a bazalt alapokon nyugszik.

Az osztrák-magyar összehasonlításunk alapja tehát az volt, hogyan bánnak a borászok ezzel a remek lehetőséggel, a vulkanikus eredetű talajokon a borokkal, itt és ott. Az ízek és aromák megítélésében a véleményalkotásban az öt tétel gazdáján kívül volt még egy meglepetés szakemberünk, aki azonban inkognitóban óhajtott maradni, annyit azért elárulhatunk, a vulkán mint téma neki is tetszik, nem véletlen hirdetett idén versenyt a borokkal foglalkozó újságírók között Somló vulkanikus adottságai és a juhfark témában…

Helyszínünk pazar, a borokhoz méltó, a SABAR pincészet, ahonnan pont ráláttunk a három szereplő közül az egyik hegyre. Köszönet érte Ádám Gábornak, aki a nap elején még nem is sejtette, hogy mi vár rá, avagy, hogyan lesz egy rapid látogatásból egész délutános sztárparádé.

Előbb azonban egy kis földtörténet

A Pannon-tenger az Alpok és a Kárpátok kiemelkedésével létrejött beltenger, gyakorlatilag a mai Kárpát-medence kiemelkedésektől mentes területein jött létre és létezett kb. 9 millió éven keresztül. A mai földrajzi értelemben vett Kárpát-medencén kívüli nyugati határa volt a Bécsi-medence, valamint a mai Rába-völgy széles vidéke, a lényegi Vulkanland Oststeiermark borvidék is. Lényegi borvidéki belső kiemelkedések, amelyek az Alpok és a Kárpátok kiemelkedésével együtt jöttek létre, a Mecsek, a Villányi-hegység, a Fruska Gora és a Bükk. A lefolyástalanná válás révén előbb édesvízű óriástóvá válik, majd a Vaskapu-szoros létrejöttével a maradék felszíni víz is elhagyja a területet, kialakítva a mai vízrajz alapját.

Vulkanland (fotó: austrianwines.at)

A tenger alatti vékonyabb földkéreg intenzív vulkanikus tevékenységeket indukált. Ezek közül a miocén korban 5-10 millió évvel ezelőtt robbanásos kitörést biztosító, andezites kőzet alapú hegységeink jöttek létre, köztük a Zempléni-hegység is. Az ezt követő korban, a pliocénban inkább híg bazaltos, kiömléses vulkántevékenység volt jellemző, ez a tevékenység, a gyorsan kiömlő és megszilárduló bazalt védi meg aztán az alatta lévő egész területet az eróziótól, és lesznek visszamaradó „tanúi” az egykor volt vidéknek – ilyenek a tanúhegyeink a Balatontól északra, és a Vulkanland „Kogel”-ei is. A folyamatra utal a vulkanlandi borászok egy csoportjának a neve is, ez az Eruption, azaz kiömlés amúgy, hm, viszonylag más asszociációkra is okot adó elnevezése…

Nézzük a borokat adó dűlők, területek talaját picit részletesebben:

Öreg Király-dűlő, Mád:

a dűlő talaja köves, vulkanikus riolittufa, amiben zeolit és vörösagyag is található. Mád egészében 1100 hektár tartozik a közigazgatási területhez. Egy ekkora területen nagyon változatos a dombok fekvése, a talajadottságoknak közös jellemzője a kiemelkedően magas zeolittartalom.

Öreg Király dűlő (Fotó: Dancsecs Ferenc / bartapince.hu)

Szent György-hegy:

a terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3–4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye: kitörtek a vulkánok, előbb gőzök, gázok és kőzetpor szabadult ki és hullott a tengerbe, mely vulkáni bazalttufa rétegeket alakított ki a tengeri üledékes rétegek tetején. A hegy tetejét a bazaltfolyások kb. 70–80 méter vastagságban borították be. Egy ezt követő újabb vulkanikus tevékenység következtében tufaszórás következett be. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200–300 méterrel magasabbak lettek. Ezért is hívják ezeket a hegyeket tanúhegyeknek.

Ried Schemming:

A Ried Schemming (Schemming dűlő) St. Anna am Aigen-től nyugatra fekszik, a Hochstradner Kogel alatt és a talaj, a mikroklíma és az idősebb tőkék okán a Vulkanland legjobb dűlőihez számít. A borokat biztosító Weingut Pfeifer családi gazdaság szőlőinek többsége itt található.

300-460 méter közötti magasságban, délnyugatról keletre nyúlik a dűlő. A bazaltot homok borítja, a hegylábnál közel 70%-ban, míg a hegyderékban ez 25%-ig esik vissza. A homok alatt a Pannon-tenger maradékából üledékes kagylós mészkövet találunk. Ezeken a legjobb déli lejtőkön van telepítve a sauvignon blanc és a weißburgunder (pinot blanc) szőlő (valamint még chardonnay).

A borok

Mindhárom területről a meghatározó fajtákat választottuk. Tokajban és Badacsonyban egyértelmű volt a furmint és az olaszrizling is. A szürkebarát a múltban jelentősebb volt, de termőképességei továbbra is kiemelkedők.

A sauvignon blanc egész Steiermark zászlóshajója, épp a tavalyi évben átvette a vezetést a történelmi flagship-től, az olaszrizlingtől, ami a termőterület nagyságát jelenti. A pinot blanc pedig a szürkebaráthoz hasonlóan inkább történelmi jelentőséggel bír a területen. A másik dinamikusan növekvő fajta, a sárgamuskotály (gelber muskateller) visszaszorítja a termőterületét. Érdemes megjegyezni, hogy Tokajban ez a fajta a harmadik, és Badacsonyban is jelen van, ha szórványosan is.

A termelők

A mádi Barta Pince egy régi-új pincészet. Pontosabban, a pincészet új, de a területek, nos azok nagyon régiek. A területet, ahol ma elsőrangú borok teremnek, a Barta család 2003-ban vásárolta meg, és telepítette be szőlővel az akác és a dzsindzsás helyett. Csakhogy az Öreg Király-dűlő Mád és Tokaj legrégibb dűlői közé tartozik: magát a dűlőt, ilyen néven 1664-ben említik, ugyanakkor a hegyen (Király-hegy) már 1280-ban is bizonyítottan termelnek szőlőt. Az összes eddig készült tokaji dűlőklasszifikáció első osztályba sorolta a dűlőt, elsőként Bél Mátyás is, 1733-ban. Azaz, a nagyon régi tradíciót egy nagyon új pince éleszti fel, többes szerepet vállalva ezáltal magára, a borkészítésen kívül.

Ujvári Vivien. Vivien a mádi Barta Pince főborásza, e mellett azonban műveli a családi egy holdat is – az ország másik felén, Raposkán, a Szent György-hegy oldalában. A köves, bazaltos terület igazoltan hatodik generáció óta van az Ujvári család birtokában, így a fiatal borásznak volt honnan magába szívnia a szőlő és a vulkanikus adottságok szeretetét. Úgy tűnik, pazarul.

Daniel Pfeifer. Fiatal borász St. Anna am Aigenből, a Vulkanland Oststeiermark borvidék egyik központi településéről (gyakorlatilag St. Anna olyan a Vulkanlandnak, mint Mád Tokajnak). A többgenerációs borászatot édesapja 1986-tól vezette, míg Daniel, miután kitanulta a szakmát, 2010-től vezeti a birtokot. Többszörös tartományi győztes, legutóbb zweigeltje lett a legjobb stájer vörösbor, ugyanakkor sauvignon blanc borával 2019-ben egész Ausztriában nem talált legyőzőre.

Értékelés

A bazalt mállás kémiai összefüggése a borban: a málláskor a kőzetből kálium, kálcium, magnézium keletkezik, ez az az ásványosság, amit igenis meg lehet jelentetni a borban.

Fotó: https://ujvari.wineshop.hu/

Ujvári Szent György-hegyi Szürkebarát 2020. Reduktív technológiával készített, finomseprűn érlelt bor. Komplex, szép savszerkezetű bor, olajos textúra, fehér húsú őszibarack, hosszú korty. (személyes pontszám: 90/100 pont)

Ujvári Szent György-hegyi Olaszrizling 2019. Szép, komplex bor ez is, jelentősen eltér a megszokott zöldalma-citrom-keserűmandula vonaltól. Persze a citrusos jegyek jelen vannak, de mellette tropikus vonal jelentkezik, és a kortyot meghatározza egy nagyon szépen ívelő sós minerális vonal. (személyes pontszám: 94/100 pont)

Ujvári Szent György-hegyi Olaszrizling 2020. A készítési technológia: teljes érésű szőlő, vertikálisan préselve, 24 óráig ülepítve, majd a gravitációs elvet kihasználva, cefreszivattyú nélkül hordókba engedve, és ott erjesztve. Érlelés is hordókban, használt 5 hl-es (másodtöltés, 30%) és 10 hl-es ászokhordókban. Nagyon szép, friss, lendületes bor, ugyanakkor fiatal kora ellenére már most komplex ízjegyeket mutat: a hasonló tropikus vonal mellett nem tolakodva, de finoman ott vannak a hordós, finomseprűs érlelés jegyei is. (személyes pontszám: 92/100 pont)

Pfeifer Sauvignon Blanc Vulkanland DAC 2020. Intenzív illatú és ízű bor, jellemzően tropikus, főként maracujás vonal, kiegészítve a tavaszi virágok illatával, füves jelleggel. Szép savak, friss ízek. (személyes pontszám: 91/100 pont)

Pfeifer Sauvignon Blanc St. Anna Vulkanland DAC 2019. Magasabb alkohol, magasabb szinten megvalósuló egyensúlyos savszerkezet, krémesebb textúra, alapvetően ugyanaz az illat és ízanyag, kevésbé intenzíven. Komplexebb bor. (személyes pontszám: 95/100 pont)

Pfeifer Weissburgunder Vulkanland DAC 2020. Kevésbé intenzív, jó csonthéjas, mogyorós jellegű vonal, szép, kerek a korty, közepesnél hosszabb lecsengéssel. (személyes pontszám: 90/100 pont)

Pfeifer Weissburgunder Ried Schemming Vulkanland DAC 2019: kis használt fahordóban érlelt, palackos érlelésen is túlesett bor, hosszú a korty, magasabb alkohol mellett is szép savszerkezet. Sötétebb sárga szín, vajas, krémes és mogyorós vonal, a vajas textúra meghatározó. Sós érzet jeleníti meg a vulkáni mineralitást. (személyes pontszám: 94/100 pont)

Barta Öreg Király-dűlő Furmint 2018. 40%-ban teraszos művelésű, riolittufán és arra rátelepült vörösagyagon termett a szőlő. A magasabb részek 343 m magasan fekszenek, ez az egyik legmagasabb terület Magyarországon. Certifikált bio bor. Nincs almasavbontás, a furmint sajátossága a hosszú savszerkezet, ez ennek a bornak is komplexitást és hosszabb eltarthatóságot ad. Közepesen intenzív, tropikus fajták és főként barack jelenik meg. A hordós érlelés (5 és 10 hl-es hordók) krémes jegyet is hozzátesz az ízekhez. (személyes pontszám: 94/100 pont)

Barta KVG Furmint-Hárslevelű 2019. A Kővágó-dűlőből, mivel ez a telepített terület szűztermése, ezért jelölik csak a KVG-vel a dűlőt. A dűlő tetején, 285 m magasan helyezkednek el a szőlők. 20% a hárslevelű, szándékkal, hogy a hárslevelű aromásabbá, intenzívebbé tegye, de a furmint által adott komplexitás is megmarad. Ez a bor is meg lett állítva szándékosan az erjedésben, hűtéssel (24 órás hűtés, majd színelés). Valóban, a hárs citrusos, hársmézes vonala és a maradék cukor együtt egy intenzívebb, frissebb hatású borrá teszik. Nagyon szép. (személyes pontszám: 95/100 pont)

Összegzés

Kilenc nagyon magas színvonalon elkészített bort tudtunk kóstolni három ikonikus termőhelyről, amelyek mindegyike a borértők számára ismert. Nem pontoztuk egyesével a tételeket, az átlagpontszám egyértelműen 92-93 körül alakult.

Ami jellemző, hogy fajtától függetlenül a vulkanikus jegyek adta sós, minerális vonalra mindegyik borban építettek, de nem meghatározó, nem uralkodó a jegy, így az alapvető gyümölcsízeket jól kiegészíti. Merthogy az alapvető gyümölcsízek az érleléstől és az évjárattól függetlenül megmaradtak, felismerhetők a borok, nem uralkodik el a fahordós érlelés (ahol volt) adta ízvonal sem a borokon. Azaz, kilenc komplex történetet láttunk.

Egyezés az is, hogy ahol lehetőség van masszív, intenzív illat- és ízvonal bemutatására, mert a fajta adja, ott ez meg is történik, ilyenek voltak a sauvignon blanc-ok és a furmint-hárslevelű is. A semlegesebb vonalú fajtáknál is törekvés mutatkozott az ízjegyek hangsúlyozására.

A textúrák komplexitása az érlelés során, olajos vagy vajas jegyek biztosításával történt.

Összességében, bár különböző fajtákról van szó, és részben különböző alapkőzetekről, különböző felépülő talajjal, de a borászok törekvése egyező: a vulkanikus jegyek adta (plusz) lehetőséget beépíteni a borokba úgy, hogy azok fajtajellege egyértelmű maradjon. Ez az irány mindegyik kóstolt bornál nemcsak tetten érhető, de kiválóan is sikerült.


A földtörténeti, talajszerkezeti részhez útravalóként:

https://vinoport.hu/tema/a-madi-dulok-bemutatasa-a-feladatom/1503

2021.08.10.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Gy%C3%B6rgy-hegy

2021.08.10.

https://www.pfeifer-weingut.at/weingut.html

2021.08.08.


Címlapfotó: https://ujvari.wineshop.hu/

Legolvasottabb
Legfrissebb