Hosszúhetényben akkor is megmaradt a dombvidéki településekre jellemző gazdálkodás (földművelés, állattenyésztés), amikor a környéken a bányászatra állt át mindenki. A létesülő munkahelyek miatt aztán a hetvenes évektől folyamatosan költöztek be a szomszédos Püspökszentlászló és Kisújbánya lakói (ezek gyakorlatilag el is néptelenedtek), míg 1990 után a városi emberek költöztek ki ide, és ez a két kis falu is újra lakókkal telt meg.

A hagyomány szerint a pécsi tüke „szőlleje” a vidám időtöltés helyét is jelentette, és ez néhány pincénél ma is így van. „Nehogy kiabálás legyen este, mert jól elverem magukat” – jelzi egy helybeli néni, hogy ő ezt a fajta érdeklődést a falu iránt nem szíveli. Pedig nem volt ránk írva, hogy pincét látogatni jöttünk, csupán az buktathatott le, hogy Szabó Zoli várta a Pécsi Borozó kis küldöttségét.

Szabó egy kéthónapos fiú édesapja, 29 éves fiatalember Pécs belvárosából. Iskolái és saját tapasztalata mellett az ő szakmai háttere is a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetből ered, a szőlész-borász egyetemi elmélet mellett itt szerezte a gyakorlati alapokat. Az alapokra rakott többlettudás már a fokozatosan bővülő saját szőlőkből való. A 2005-ös évjárattól már palackozott Szabóborok készülnek, egy évvel később a 2006-os Pécsi Rajnai Rizling készítőjét egy csapásra a nagyok közé emelte. Meleg tónusú zöldessárga rizling virágmézes, aszalt barackos illatokkal, komplex, gyümölcsös ízzel. Van benne egy kis Tokaj – a mecsekaljai borvidék adottságaiban is van – , megtudjuk, a mintegy 10 százaléknyi botritiszes szőlőszem, azaz aszúszem teszi, a rajnai rizling ugyanis beaszúsodott a pécsi lankákon 2006 őszén. Nagyjából ezer palack készült a borból, az ára pedig nem sokkal ment ugyanezen szám fölé, forintban.

A pécsi főtéren álló borboltban jórészt elfogyó rizlingen kívül a pécsi Kolping étteremben lehet még találkozni Szabó-féle borokkal, zöldveltelinivel, chardonnay-val és kadarkával. Ezek közül az először kóstolt zöldveltelini keltette fel érdeklődésünket a borász iránt, ami egy nagyon korrekt, jó savakkal, szép gyümölcsökkel bíró laza bor.

Talán a kutatóintézeti múlt miatt is, Szabó sok fajtával kísérletezik, köztük külön odafigyeléssel olyanokra, amik egyediek, a térségre jellemzőek, sőt, egyszer a mecsekaljai vidék specialitásai lehetnek. Van jó portugieser, sillerként árult kadarka pedig csak kadarka, nem színezi semmilyen „vörösebb” fajta, épp ezért kell sillerként árulni), igazi juhfark (semmi csomorika, csak juhfark!) és hát chardonnay is. Bár többen tanácsolják neki, hogy foglalkozzon azzal a néhány fehérrel, ami már most lenyűgöző és toplistás (lásd zöldveltelini és rajnai rizling), a borász időt kér a többieknek is, kísérletezik.

Szabó Zoltán

Pécsi Rajnai Rizling 2006

Nagyon komplex illatvilág. A meleg tónusú zöldessárga, inkább sárgába hajló színt virágmézes, aszalt kajszis illatok kísérik. Kandírozott narancshéj és menta. Nagyon kerek, nagyon szép kortyú bor, amiből kicsit kirúg az alkohol. Határozott savakkal bír, amelyek megadják a hosszú életet. Többsíkú bor, erős testtel, meglepő krémességgel. A virágméztől az aszalt kajszibarackig a körtéig ívelnek az ízek, a citrusok frissessége kellemes. 90 pont

Szabó Zoltán

Pécsi Rajnai Rizling Botrytis Version 2006

A kései szüretnek és a klimatikus viszonyoknak köszönhetően tökéletes aszúsodás volt megfigyelhető a szőlőn. A botrytizálódott szőlőszemeket szemenként különválogatva az alapborával hosszú ideig szárazra erjesztették, majd francia, kisméretű tölgyfa hordóban 12 hónapig érlelték. Nagyon extravagáns, nagyon egyedi, nagyon izgalmas. Sűrű, olajos textúrájú, komplex, mély és elegáns. Illata a kajszibarack, körte, menta, dió, karamell, birs és citrusok egész sorát vonultatja fel. Káprázatos ízek és vibráló savak tökéletes egyensúlya jellemzi; utóíze végtelen. 92 pont

Fotók: Wéber Tamás

Megjelent a Pécsi Borozó első lapszámában 2008 tavaszán.