Ünnepekre, néhanapján előkerül egy-egy palack tokaji, a szárazakból talán gyakrabban is, az édesekből csak ritkán. Pedig ünnepelni lehetne aszúval, de még a szamorodni is hozzátesz. Mindegy, általában olcsó pezsgő pukkan a legtöbb helyen. Ezt a trendet a Holdvölgy se fogja megváltoztatni, lévén a boraik nem olcsók. Ellenben elég jók.
A pécsi Addo már régóta tervezgeti A Holdvölgy bemutatkozó estéjét, most végre össze is jött. A kicsi, de lelkes csapat, pont elég is ebben a térbe, jó tempóban haladtunk, kóstoltunk, falatoztunk.
A Holdvölgy borokról írtunk már többször is, egyszer a szortiment nagy részéről, egyszer a hárslevelűről külön. Nem is ismételném magam, nem megyek most bele a borok részletezésébe, inkább arról beszélek, mi miért tetszett. És mi nem.
A kacsatepertős kenyér például borzasztóan tetszett, langyosan jött ki, a kis kosárkával felfaltam volna, de visszafogtam magam és az asztaltársamnak is hagytam belőle. Hold and Hollo Dry 2007 volt a belépő, korrekt tétel, nekem picit fárad már, pár hónapja még élőbbnek tűnt. De talán jön is hamarosan az új évjárat. Ahogy a Meditation Furmint 2007 esetében is vélhetőleg, itt is éreztem, hogy még működik ugyan, még bejött a közben megérkező sajttál érett goudájához, de azért sokáig nem tartogatnám a pincémben. A sajttálon volt még brie, gorgonzola, kecskesajt és ementáli is, játszottunk keveset az ízekkel, volt ami stimmelt, volt ami kevésbé, da hát ez a játék lényege.
Az este egyik legszebbje az Expression Hárslevelű 2009 (Becsek dűlő) volt, friss, lendületes, jó savakkal, kis virág, kis méz, ásványok több rétegben feltárva, jó volt el kortyolgatni, belőle repetáztam is kicsit az est végén, bevallom.
Rozé kacsamell, paszternákpüré, szilva, ez volt a főfogás a szárazak után, hozzá Hold and Hollo Sweet 2007, kissé meglepő kombináció, de a remekül készítet kacsamellhez működtek az ásványos-édes zamatok.
Az Exaltation Sárgamuskotály 2011 remekül iható, jól eltalált édes bor továbbra is, míg az Eloquence Tokaji Szamorodni 2007 és a túrógombóc együtt nekem kicsit sok volt, előbb a gombóc, aztán a bor következett. És jó is volt így… Ahogy zárásnak a Signiture 2007 édes birtokválogatás, mindenből van benne, fajtából, szüretből, hagyományból és innovációból, gazdag, tartalmas édes.
Izgalmas borok, jó borok, egyedi termőhely, egyedi fajták, minden stimmel, csak a pénztárca bírja nehezen, elég magasról indul, 3000 forint az alsó szegmens és azért a közel harminc eurós száraz válogatás tételek már elgondolkodtatják az eltökéltebb Tokaj-rajongókat is. Ünnepnapokon, néhanapján.
A kóstolóra saját költségemen látogattam el, többszöri kóstolás után is érdekelt a sor, no meg hogy mit kínálnak mellé.
Fotók: Mezei József