Kérem Várjon!
Cikkek
Részlet a Hegyre föl című, idén megjelenő regényből

Együtt megyünk enni. A hatalmas ebédlőben minden osztálynak egy hosszú asztal jut. A helyek nem állandóak, oda ülhetünk, ahová akarunk – ahol hely jut. De előbb állni kell. Amikor mind a nyolc osztály bevonult, az étszolgálatos osztály prefektusa megvárja, hogy csönd legyen, vagy szól, Elcsöndesedsz, fiam!, és jöhet az ima. Hallottam, hogy létezik ilyesmi, de még sosem csináltam, nem gondoltam úgy az ételre, hogy azt az Úr adta volna, apámra és anyámra gondoltam néha, ők etettek, és néha el is hangzott, különböző feddések lábjegyzeteként, hogy nem olyan magától értetődő dolog ám az, hogy mindig van mit enni, mint ahogy azt mi gondoljuk. Tudtam, hogy nem az, jártam anyámmal bevásárolni, láttam, amint főz, mennyi idő megy el főzéssel, hogy étel legyen az asztalon, amit néhány perc alatt eltüntetünk.

Méhes Károly
2011. május 1. 8ó
banner