Az immár szokásos #koccintsaszuval kampány jóvoltából újra itt az év végi aszúdömping, amit remélhetően egyre többen magukévá tesznek, megdobva kissé a megtorpanni látszó aszúpiacot. Fontos lenne, mert túl a szokásos nemzeti lózungokon, miszerint a tokaji aszú nemzeti kincs, hungarikum és egyedülálló, az aszú bizony finom is és iszonyúan menő. Legalábbis külföldön. Nem ártana, ha itthon is az lenne…

Hálátlan dolog karácsony után, vagy az új esztendő elején az aszúról írni, ilyenkor azt inni kell, már aki bírja a bejgli és a rengeteg egyéb aprósütemény mellett a további édességet és még nem kezdett bele a kötelező fogyókúrába. Igen ám, de a #koccintsaszuval kampány szervezőbrigádjának, no meg a Hétszőlő birtok nagylelkűségének köszönhetően három palack aszú is pihent a borhűtőmben, így bár nehezen találtam időpontot a kóstolásra (szigorúan köpni szoktam, de azért aszút nem öntünk ki, inkább vendégeket hívunk), végül csak kipattantak a dugók és elfogytak a borok.