Az év közeledtével számos hírportálon belefuthatunk év-összegző híradásokba, képsorokba; utóbbiakat különösen szeretem. Talán hasonló magatartás jellemző egy hosszú utazás végére érő emberre is: elkezdi rakosgatni, szortírozni, listázni az emlékeit. Úgy döntöttem, hogy az utolsó képeslapban valóban a képeké lesz a főszerep, meg egy-egy narráló mondaté… 

Minden év vége ilyen, kedvünk támad összegezni. Idén megkértük olvasóinkat, kollégáinkat, idézzék fel legszebb 2011-es élményeiket. Úgyhogy nem ranglisták jönnek, hanem azok az élmények, amelyek számunkra és számotokra is meghatározóak voltak. Éttermek, borok, borászok, rendezvények, borboltok, amiket szerettünk, amiket szeretünk. A kattintás után szubjektív memoár 2011-ről.

Mindenütt összegzik az évet, születnek toplisták, legjobbakat választanak meg, rangsorokat állítanak, ilyesmit nem teszünk. Megkérdeztem viszont a Pécsi Borozó szerzőgárdáját, ki mit kedvelt 2010-ben. A személyes kedvencekből lettek szerkesztőségi kedvencek is, de nem feltétlen. Mert szerencsére a tucatnyi kedves kolléga más-más ízléssel bír. És ez jó, ez tesz minket gazdagabbá. Meg az olvasót is, ha hisz nekünk és kipróbál egyet s mást kedvenceink közül.