Önkényes és önző hallgatása után/ellenére Andor határozottan mutat útirányt, így a századeleji légkörre hangolt belső tér helyett maradnak a kerti boxok, a farostlemez-fal, és a Toulouse-Lautrec poszterek. Kezünkbe gyűrött olvasónaplóra emlékeztető étlapok kerülnek, a kínálatot oldalas összeállítások tarkítják a Krúdy-világból. A választék átlátható,  nem markol sokat, az unalmasabb közhelyeket néhány „korabeli” hely-spec fogás dobja fel.

Az már Andor rosszmájúsága, hogy messzemenő következtetéseket von le, vacsoraidő felé miért csak mi ülünk a vendéglőben. De legalább miénk a pincérünk minden figyelme, igaz a mű-mediterrán cédéhez nem ragaszkodtunk volna feltétlen, bár ettől még nem fogjuk a kalapunk és sétapálcánk.

Viszont a „Krúdy kedvenc batyus levese” (690 Ft) nyitogatja a bicskát a zsebünkben, a húsleves fáradt és vegetás, a zöldség sárga- és fehérrépa. A betét gombával és főtt hússal töltött tésztabatyu inkább zavart, mint örömet okoz, s a zacskós húsgombóc ízét idézi. A „párolt zöldségek csőben sütve” (1050 Ft) két emberes játék, de a tűzforró tányérban a mirelit borsó párolódott össze répákkal és krumplival, a sütést pedig maximum a tetejére barnult füstölt trappista miatt vehetnénk komolyan.

„Ételeink frissen készülnek – ez időt vesz igénybe – ezért türelmüket kérjük” , írja az étlap, mi azért mégsem szeretjük a magyarázkodást, mindenesetre  a Krúdy kedvenc ételei szekcióból rendelt Krúdy-féle tányérhús almás tormamártással és (két szem) főtt burgonyával (1790 Ft) hamar az asztalon terem. S csak a mennyisége lehet, ami nem engedi meg, hogy könnyed koraesti vacsora legyen, a méretes hússzeletet mintha csak a mi szánknak főtt volna puhára és omlósra. Ehhez azonban ki kell bontanunk a vastag almás-tormás takaró alól, de ez már a mi problémánk, mert húsvétkor nagyanyánk kerti reszeltjét is módjával viseljük csak el.

Csöregefánkkal (590 Ft) búcsúzunk, ami mégsem löki szebb emlékek felé a látogatást, a tészta kemény és rágós, a lekvár származási helyét pedig le sem lehetne tagadni. Viszont a kiszolgálásba véletlenül se tudnánk belekötni, pincérünk magától értetődő természetességgel hozza az iskolában tanultakat, amit kiegészít a szakma szeretetével. Kapásból tudunk néhány helyet, akik túllicitálnák egymást ilyen munkaerőért.

Fröccsfronton a Somogyi pincészet olaszrizlingje áll rendelkezésre folyó kategóriában, a kisfröccs (230 Ft) tényleg csak egy fokkal melegebb a kelleténél, és a bort is inkább hosszúlépésben fogyasztanánk szívesen.