Pécsi Borozó

Cikkek

Rántott csevap?

Frissensült: Marica Családi Étterem (Szalánta)

Toni Gurmann

2018 November 27.

Idén lett ötven éves a szalántai étterem, amelyet új üzemeltető nyitott újra a nyár elején. A háttér nem titok, a Tenkes Csárda csapata végezte el a ráncfelvarrást és hozta új formába a félszázados vendéglőt.

Először csak úgy útközben, egy ebédre ugrottunk be. Menü is van, keddtől péntekig 1090 forintért - én speciel egy elég gazdag és méretes adag, ráadásul finom húslevest kaptam, meg egy szintén nem szűkmarkúan mért paradicsomos káposztát, sült kolbásszal. Ez utóbbi fűszeressége kevéssé passzolt az édeskés, jóízű káposztához, egy oldalas talán jobban illett volna. Kenyeret szó nélkül és felármentesen hoztak. Menüre van itt a töltött káposztától a bácskai rizses húson át a mákos gubáig minden klasszikus.

Ahogy az étlap sincs túljátszva. Egy horvátok és magyarok lakta faluban magyar és horvát klasszikusok, néha kissé újragondolva. Van tehát csontleves (korrekt, 490 Ft) és csobánác (tisztességesen készült, 790-1390 Ft), mustáros flekken és pljeskavica, sült keszeg és halászlé is. Plusz fatálak 2-4 személyre.

Mi Marica kedvencét választottuk főételnek és nem hagyhattuk ki a rántott csevapot sem. Ez utóbbi hosszabb, méretesebb csevapokat jelent, klasszikusan rántva, megidézve a menzai bélszínrolók világát, hasábbal adják, ajvárral (2090 Ft), mi kértünk hozzá egy sopszka salátát, ez volt az egyetlen, amit félreértelmezésnek tudunk be, hiszen itt semmi keresnivalója joghurtos öntetnek és juhtúrónak.

Marica kedvence nem a könnyed vacsoráról szól, hiszen velős, kolbászos, hagymás pecsenyét kapunk, elsőre furán hangzó körettel, de a spenótos burgonya mégis kiválóan passzol hozzá. Gazdag, jóízű és állagú hússal, tekintélyes adag (2390 Ft).

Amíg elpalacsintázgatunk a végén (lekváros 490 Ft, túrós 590 Ft), megtudjuk, hogy csütörtökön kerül fel a kecske az utcai nyársra, de hétvégén malac is sül itt, 20 dekától indítanak egy adagot, ami 2000 forintba kerül.

A Marica újranyitása örvendetes, kellenének ezek a vidéki vendéglők, ahova minden előítélet nélkül be lehet ülni, finomat kapunk, eleget kapunk és a fél fizetésünket sem kell otthagynunk. Van persze még min fejleszteni, ottjártunkkor elég hiányos volt a borhűtő, talán egy-két ételt is át lehetne gondolni, de alapvetően biztató indulás és visszatérünk.