Amilyen önzetlen vagyok, az élményt megosztandó a palack maradékát (jó kétharmadát) elvittem a függetlenségi hamburger-partira. El is fogyott az utolsó cseppig, még a legelvetemültebb Miller és Bud fogyasztók is át-, azaz visszatértek a borra. Mert ez egy olyan, ami térít.

Hozzá kell tenni, az elején leszögezni, nem ez a legnagyobb fehér, amit valaha ittam, a top tízbe se biztos, hogy beférne. Nem is oda készült. De jó belőle minden korty és ezt nagyon élvezem.

Nem túl erős, de mégis nagyon intenzív színben is. Illatban meg főleg. Kis tölgyfa, amennyi kell, és amennyi éppen elég. Alma alapokra épülő kajszis-mézes illatvilág, amire kortyban abszolút harmonizál. Kis aszaltas jelleg jön, ami tetszik, merthogy pont kell a tölgyes-vajas hullámokat megfékezendő. Citrusosság és nagyon karakán savak. Van benne játékosság, van benne élet. Úgy van jól összerakva, ahogy kell, még a nem kevés, tizennégyes alkoholt se veszem észre egyből, annyira kerek a sztori.

Bott Frigyes 2007-es rajnai rizlingje egyébként ez bor, ha még nem említettem volna. 

"Jelenleg 5 hektár szőlőterületet művelnek a muzslai hegy tetején, 230 m tengerszint feletti magasságban. Ez a borvidékes táj a Garam és a Duna által bezárt háromszög földrajzi középpontjában fekvő muzslai dombok déli lankáin taláható, s egyben ez a Felvidék legmelegebb éghajlatú része, a minőségi borszőlő számára nagyon kedvező mikroklímával. Talaja mészkő alapú löszos agyag, magas mésztartalommal. A szőlőterület nagyobb része új telepítés, fél hektáronként Pinot Noir, Szürkebarát, Tramini, Pinot blanc, Sauvignon blanc, a többi pedig 35-40 éves tőke: olaszrizling, zöldveltelini, rajnai rizling és kékfrankos." - írja róla a web.

Nem rövid, szépen cuppogtatok, mondjuk a többiek sajnos rögvest elkortyolták a maradékot, tehát a cuppogtatás maradt csak nekem. Elsőre is szép volt, amikor a többiek között, úgymond baráti versenyben mérettetett meg (nemzetközi szájak, ráadásul magyar és osztrák rajnaik között). Két napot volt nyitva, visszadugózva, hűtőben. És nem veszített semmit, sőt. A Malomvölgyi erdőben még többet adott.

Azaz hamburgerhez is jó, de nem ételhez javasolnám elsősorban. Ez inkább olyan bor, amit vacsora után (amikor a gyerekek lefeküdtek, a nők mosogatnak/pakolják a mosogatógépet/összerakják, amit majd te mosogatsz el, ha elmentek a vendégek), amíg még csend van, előveszed, megbontod és mellette nem beszélgettek politikáról, se más badarságról.

Nincs pont, semmi ilyen. Csak ez a bor van, ami miatt úgy érzem, nekem el kell mennem Szlovákiába, el kell mennem Bott Frigyeshez és kóstolnom kell többet tőle, mert ez a pár bor, ami eddig jutott, nem volt elég. Nevezzetek telhetetlennek, ez van.

A rajnai rizlingért köszönet illeti Albert gazdát, aki hozta.