Még tavasszal jártam Mariborban, néhány alkalommal meg is emlékeztem egyes eseményekről, szerencsére sok helyen kóstoltam bort is, de a legemlékezetesebb a Joannes pince volt. Borokat kóstoltam innen korábban is, de személyesen még nem találkoztam Joze Protnerrel, nem jártam a Malecnikben található pincéjében. Az élmény rövid volt, a (nem boros média)csapat már unta a sok pincét, sajnos a szervezők a végére hagyták az egyetlen igazán remek borokat készítő mestert. De hoztam haza öt fehéret, megkóstoltuk.
A szlovén fehérek általában jó borok. Vagy csak szerencsés kezekkel nyúltam hozzájuk, netán jó tanácsadóim voltak. Maribor és a környéke elsősorban fehérboros vidék, az ültetvények mintegy 85 százalék ahhoz terem a szőlő. Joze Protner jelentős figurája a szlovén borászatnak. Korán kezdte, minőségre törekedett, de volt közben parlamenti képviselő is, kórusban énekel több évtizede s ma a borászatot jelentős részben egyik fia, Bostjan viszi. Aki egyébként rendelkezik villányi kapcsolatokkal, remélhetőleg hamarosan személyesen is ellátogat ide és tart kóstolót is, de ne szaladjunk előre. Az ottani kóstoló rövid volt, amíg a FIJET nemzetközi gárdája szlovén bordalokat tanult a kóstolópincében, én inkább Bostjannal beszélgettem és kóstolgattam. Aztán itthon pihentek a borok pár hónapot és nemrég kitekertük a csavarzárakat, merthogy mindegyiket az zárta. Ha jól emlékszem, 7 eurónál nem nagyon volt drágább tétel.
Joannes Non+Ultra Pinot Blanc 2011
A pincészet egyik alap, úgymond belépő bora. Friss pinot blanc. Könnyű, kicsit virágos illatokkal, némi barackot is felfedezünk benne. Jó savak, a korty elég telt, de mégsem válik testessé. Elég visszafogott, nem ad többet, mint ígér. Némi alkoholtöbblet a zárásban érezhető. Kevés szódával lódítjuk meg, úgy élénkebbé válik, elkortyolgatjuk a kóstolómennyiséget, de ebben a palackban marad a legtöbb bor. Olyan 80 pont környékén, a tisztasága, fajtajelleg felismerhetősége miatt talán annyi.
Joannes Zeleni Silvanec (Zöldszilváni) 2010
Az est egyik fénypontja. Illata intenzív, friss tavaszi virágok, tényleg érezni benne a frissességet, a virágokat, a roppanós gyümölcsöket, barack és citrusok. Jó savak adják az alapot, nyári, üdítő bor, igazán élénk, vibráló, és emellett igencsak gazdagnak is mondanám. Nem a testesség és sűrűség az erénye, de a gyümölcsösség, a frissesség mellett ott van az illatban kis petrolosság, a zamatok hátterében csipetnyi mineralitás. Nagyon jó volt, elfogyott. Én ennek bátran 88 pontot szórtam.
Joannes Sauvignon Blanc 2011
A sauvignon zöld arca. Fű, még alig nyíló bodza, csalán, hozza ezeket a jegyeket szépen. Mellette kortyban az egres dominanciája, élénk savak adják az ütemet a kortyhoz. Kibontva állt pár napot a hűtőben és nekem kerekebb lett a fél palacknyi bor, kicsit visszavett az erőteljes zöldes jegyekből. Nem rossz, de most nekem legfeljebb 85 pont.
Fotó: vinopija.wordpress.com
Joannes Renski Rizling (Rajnai Rizling) 2010
Az este főszereplője. Elég volt a pohár fölé hajolni és a szlovénul nem tudók is rögvest megfejtették, milyen fajta a renski rizling. Lehengerlő, petrolos alapozottságú, ám van itt virág, citrusok, van érett őszibarack. Gazdag illatok után telt korty, viaszos-propoliszos nyelet, érett, helyenként aszaltas gyümölcsösség, a pohárban töltött idővel arányosan növekedő ásványosság. És hosszan érezni a szájban, emlékezetes riesling. Nem hiszem, hogy túl bátor lettem volna, amikor 90 pontot jegyeztem fel mellé.
Joannes Rumeni Muskat (Sárgamuskotály) 2011
Szép illatok, egyáltalán nem parfümös. Az egyetlen a sorban, amely félszáraz minősítéset kapott. Kerekít az édesség, kerekednek a savak. Kicsit egzotikus, licsi, narancs, kicsit virágos, elsősorban illatban. A korty egyébként viszonylag egyensúlyos, még tartalmasnak is mondható. Összességében azonban nem túl izgalmas, mondjuk 82 pont környékén.
A sor jó volt, tanulságos és érdekes, nekem kedvem van visszatérni és továbblépni, a pinot gris és a pinot noir is izgalmas állítólag arrafelé…