A java még hátra van, de csütörtökön már ráhosszabbítottunk egy kicsit a nyitvatartásra. Hetényi Emese pincészetük titkaiba avatta az érdeklődőket, mi meg végre beterítettük a fesztivált Pécsi Borozóval. Nem írtuk alá a nemvoltatoknyitva jegyzőkönyvet és közben még arra is jutott idő, hogy kitöltsünk annyi bort, amennyit csak lehetett délutántól késő estig.
Délelőtt szemerkélő esőben érkezett meg a Pécsi Borozó legfrissebb száma a Budavári Borfesztiválra. MZ és mÁkos kollégák testi épségüket kockáztatva háromezer példányt cipeltek fel kézben, mivel a nyomda teherautóját nem engedték be a Vár területére. De a lényeg: már minden Pannon Borrégiós standon ott az őszi számunk, 68 oldalon, minden eddiginél bővebb terjedelemben és tartalommal.
Délutánra szerencsésebben alakult a pálya, elállt az eső és az idő így éppen megfelelőnek tűnt egy jó vörösboros napra. Éppen kapóra jött, hogy Hetényi Emese a Hetényi Pincészettől emelte standunk fényét és igyekezett megmutatni az érdeklődőknek a Hetényi pincészet és borok különlegességeit.
Amíg zoranka a chilei nagykövetségen ismerkedett a Casillero del Diablo borokkal (leárazva a Metroban) és a chilei gasztronómiával (amiről majd lesz külön poszt is, pár nap múlva), a standunkat állandó vesztegzár alatt tartották a lelkes borbarátok. Voltak nálunk bloggerek és szakírók, sommelier-k és séfek, magyarok és külföldiek, turisták és helyi erők, sokan voltak. Ma is így folytassák, a kínálatunk igen gazdag, ráadásul ma délután Németh Janó érkezik hozzánk Szekszárdról.
A Várban csütörtökön este már tényleg nagyon sokan voltak, haladni is egyre nehezebben lehetett az idő múlásával, torlódások és sorbaállások, elsősorban a mobil wc soron, de a népszerűbb borászatoknál is. Most az a helyzet, hogy rövid elszaladgálásokra van csak idő, például udvarolni a pohármosó lánynak, utána meg gyorsan beszerezni a Feind prémium olaszrizlingből, tényleg kár hogy nincs erre több időnk, de a Németh Attila Syrah-t is csak futólag tudjuk méltatni, pedig egy üveggel is, sőt.
A standon Lisicza Sauvignon Blanc-nal kísérjük tükeJózsi stifolderes szendvicseit, ami a nagy kapkodásban életmentőnek bizonyult.A zárás elhúzódott, éppen engedtek bennünket összepakolni és bezárni, de ez volt a helyzet a teljes villányi korzón. Éjfélre azért már minden visszakerült a faházba és kattant a lakat. Hazaindultunk, a Vár alatti szerpentinen még nullás szondát is sikerült fújnia tükeJózsinak, pedig már rákészültünk, hogy gyaloglás lesz az este zárása.
UPDATE: Miután kenszei kollégának otthon kellett maradnia, az egészségére eszpresszó rozéfröccs kombóval frissítjük fel magunkat napközben.