A borszakkörben általában 8 bort kóstolunk. Most csak hét bor szerepelt a listán, évjárat nélkül persze, hogy a vakkóstolón tippelni is lehessen. Négy borvidékről válogattuk össze a kadarkákat. De mindenekelőtt egy kis bevezetés, hiszen az őszi számunk tesztjén is a kadarkák voltak fókuszban.

                                                                                                                 ^{Fotók: Wéber Tamás}

Szabó Zoltán borász, kollégánk és rendszeres kóstolótársunk vette át az ideiglenes bolgár vendégmunkás Kenszei kolléga helyét a beszélgetőasztalnál, aki lapunkban így ír a kadarkáról:

„Amikor a kadarka kerül szóba, a magyar borissza egész biztosan határozott véleménnyel van a fajtáról: jellemzően elutasító vagy megszállottságig elfogult. Az előbbi tábor, az újkori magyar borkultúrán nevelkedve, esetlegesen külföldi viszonyítási pontokkal nem is veszi vörösborszámba, lévén se színe, se határozott tanninjai és a gyakorta visszatérő érvelés: "nagy vörösbor" készítésére alkalmatlan. A másik tábor egy korábbi áhított világ emblematikus boraként tekint rá a nagy evések és ivások idejéből. Nagyapáink liblingjére, amit soha semmilyen más nedűre le nem cserélték volna és a napi dózisát literben mérték.

(…)

A szájhagyomány szerint a török elől menekülő rácok hozták magukkal a vörösbor készítésének kultúráját, így annak módját, eszközeit és többek közt a kadarkát is. Hogy valóban így történt-e vagy csak később az elnéptelenedett területeinkre érkezett a fajta és termesztői, nemigen tudjuk. Valójában a XVII. század második felétől találkozunk vele és inkább csak az 1700-as évektől terjed, de valós térhódítására csak a rá következő században kerül sor. Százalékos részaránya folyamatosan nő, a filoxéra se állja útját, sőt. A II. Világháború utáni évekre termőterülete több, mint 50 000 hektár volt, nem sokkal kevesebb, mint ma az összes szőlőterületünk együttvéve. Egészen elképesztő számok, mai szemmel nézve szinte hihetetlen, hogy éppen ötven évvel ezelőtt még 46 040 hektárnyi volt eltelepítve és akkoriban még Villány szőlőinek felét adta. Ezen számok mára eképpen alakultak: országosan körülbelül 750 hektár és villányi részaránya alig haladja meg az 1%-ot.”

Markó Ildikó, a Sauska Borászat borásza volt másik vendégünk, aki nem kicsit elfogult a kadarkával szemben, nagy kedvence a fajta, talán kitartásának köszönhető, hogy a Sauska Borászat mostanság talán a legtöbb kadarkát telepítette el a Villányi borvidéken.

„A kadarkával kapcsolatban talán az egyik legnagyobb gondunk, hogy legalább 30 év tapasztalata, tudása kimaradt, eltűnt (a borászokban és a borfogyasztókban egyaránt) és ezt nehéz bepótolni, visszahozni. Amikor előttem egy kadarkakép lebeg, akkor legalább öt tulajdonságot tudok megfogalmazni: világos szín, könnyed elegancia, jó savak, sok gyümölcs, visszafogott fahordó, ráadásul még kettőt, ami a fűszeresség és az alacsony tanninérzet. Nekem ilyen a kadarka, ezt próbáljuk meg magunk is megalkotni."

A borokat sorrendben így kóstoltuk:

PLANINA Mohácsi Kadarka 2012
Koncentrált kadarka: piros, fűszeres, gyümölcsös, kerek, kedves. Illata elsőre visszafogott, csendes, de aztán idővel egész szépen nyílik, behízelgő, de cseppet sem geil. Érezni benne a mélységet is, de mégsem boncolgatni szeretnénk, hanem pohárba tölteni és élvezni. Nagyon jól eltalált bor, érzi, tudja a kadarka lényegét. Szabó Zoli kedvence volt a sorban. (Pécsi Borozó 2013/ősz, 87 pont)

BOCK Villányi Kadarka 2012
Megjelenésében is mutatja a kadarkát, nincs eltúlozva sem a szín, sem a fa. Illatában zöldfűszerek és édes hordófűszerek is megjelennek, de főleg málna és szamóca. A korty édes, bonbonmeggyes, hozza itt is a gyümölcsöket, az érett piros gyümölcsöket. De van benne csokoládé, bors, dohány, szegfűszeg és cédrus is. Izgalmas, összetett, és még fejlődő fiatal bor. Abszolút meglepetésbor, mindenki szekszárdinak tippelte. Markó Ildinek talán ez tetszett a legjobban, a saját bor nem számít… (Pécsi Borozó 2013/ősz, 89 pont)

TÜSKE PINCE Szekszárdi Kadarka 2011
Virágos, nem túl fűszeres kadarka. Illatában kis mentol, de van édeskés tanninosság is kortyban, meg az alkohol fűt picit jobban. Korrekt vörösbor, kicsit jobban behűtve, nyáron képzeljük el, étel mellé, nem kell paprikás, akár grillen sült halakhoz is. (Pécsi Borozó 2013/ősz, 83 pont)

BALLA GÉZA Ménesi Kadarka 2011
Itt már érződik egy komolyabb test, sűrűbb textúra, illatban a gyümölcsösség dominál, kicsit mintha túlérett bogyók illata is megjelenne. A kortyban van tanninérzet, van alkohol, előbukkannak az érett piros gyümölcsök, jó arányok. A korábbi Balla-kadarkákhoz képest jóval visszafogottabb hordóhasználat. A borszakkörösök körében sokak kedvence ez a bor lett.

ESZTERBAUER Sógor Szekszárdi Kadarka 2011          
Kellemes, könnyed megjelenés, fiatalosan mozog a pohárban. Intenzíven fűszeres illat, mély és szerteágazó. Ízeit is ez a fűszeresség vezeti, szép, friss-roppanós piros bogyósokkal kísérve. Málnaszörpre emlékeztet a korty, de mögötte mégis tartalmasabb, az idő jó hatással van rá, szépen fejlődik. (Pécsi Borozó 2013/ősz, 87 pont)

SAUSKA Villányi Kadarka 2011
Illata tiszta és hízelgő. Édes és gyümölcsös, aztán jönnek a fűszerek is. Színre kevésbé, de illatra egyre inkább kadarka. Kortyban szilva és szeder, málna és szamóca, sok fűszer, szőlőből, hordóból. Lehet benne dohány, kis bőr, fahéj és szerecsendió, vanília, csipetnyi szegfűszeg. Kétségtelen, nem az a könnyed, ivós kadarka. Hízeleg, kedveskedik, aztán persze erő van benne, alkohol, energia, test, tartalom. Masszív harmónia. Felmerült, kinek mennyire ez az irány a kadarka, de mindenesetre sokak személyes kedvence volt. (Pécsi Borozó 2013/ősz, 91 pont)

GÜNZER Villányi Kadarka 2009
Mély színek, sötét tónusok. Erőteljesebb fahatás már illatában is, de mögötte ott van a kadarka is. Kis tuttifrutti, némi bonbonmeggy, fűszerkert és vanília. Sok szeder, sok málna, sok áfonya, de a hordó még erősebb a gyümölcsöknél. Az erős hordózottság, a szokásosnál intenzívebb tanninérzet, erőteljesebb arculatú kadarkát mutat, most elég soknak tűnt. 

A hét kadarkát követően némi zöldbabos sertésragu mellett lazítottunk, kóstoltunk vissza, majd a meglepetésborok következtek.

A Sauska Borászatban eltelepítettek ugyanis 15 klónt a pécsi kutatóintézetben Werner János által már jó ideje folytatott kadarka kísérletek legizgalmasabbnak tűnő klónjaiból.  A Szekszárdon szelektált, majd Heimannéknál eltelepített harmincegynéhány klón közül végül öt lett olyan, amiből Sauskáék további telepítést terveznek, nagyjából egy-egy hordónyi lesz ezekből (jelenleg üvegballonokban, nagyjából 30 liternyi készült belőlük). Három mintát mi is tesztelhettünk, Ildi úgy válogatta őket össze, hogy felismerhetően különböző karakterű borok legyenek.

Sauska Villányi Kadarka P123 2012
Vékonyabb szín, elég jó, fickós savak, alacsony alkohollal, több gyümölcsösséggel. Málna, ibolya, áfonya. Az illata nagyon izgalmas, bozsoléra emlékeztető, kortyban már kicsit visszafogottabb, savhangsúlyos zamatokkal.

Sauska Villányi Kadarka P147 2012
A legkadarkásabb a három közül. Emlékeztet a ma legelterjedtebb P9-es klónból készült borokra. Jó gyümölcs, korrekt savak, málnaszörp diszkréten jelenik meg. Tartósabb zamatok, édesebb, érettebb gyümölcsösség, jók az arányok.

Sauska Villányi Kadarka P167 2012
Ez egy olyan klón, amelyiknek valójában csak egyik nagyszülője lehetett kadarka. Ez a típus, az olasz kadarka csak Baranya-Tolna megy határán bukkant fel, tehát akár autochton fajtaként is tekinthetnénk rá. Mégsem önállóan az igazi, hanem ha más klónokat fűszerezünk vele. Sötétebb, töményebb, egész jó tanninérzettel, a virágosság és gyümölcsösség érdekes kombója, elég sok alkohollal.

Igazán izgalmas volt ezt a három bort megkóstolni, a személyes verzióm 85% 147-es, 10% 123-es és 5%167-es lenne valószínűleg. A kadarka meglepte a közönséget, ahogy elbeszélgettünk, mindenki többet kapott, mint várt. Kell ez nekünk, hogy a bizalom visszatérjen a kadarkába, a kadarka pedig a magyar asztalokra, poharakba.