A rendezvényt megnyitó Légli Ottó elnök beszédében felidézte, hogy 1894-től a kommunista hatalomátvételig az ágazatirányítás alapegységeit jelentették a hegyközségek.

„1994. évi újjászervezését jelentő törvénytervezetet a Rendszerváltozást követő első szabadon választott kormány dolgozta ki, melyet a Boros kormány 1994. márciusi kormányülésén elfogadott, de arról már az új Országgyűlés döntött. Az egy tartózkodással elfogadott első hegyközségi törvény kifejezte azt a szakmai és politikai közmegegyezést, miszerint az ágazatnak önálló szakmai önkormányzati rendszert kell biztosítani. Az önálló köztestületi jogokkal járó felelősséget azóta is büszkén viseli az ágazat. Önálló szabályozási rendszerünk alapját a hegybírói kar jelenti. A 2012. évi új hegyközségi törvény megerősítette e munkakört, így évről évre újabb közigazgatási feladatokat vállal át az államtól a HNT.”

Légli Ottó ismertette, hogy a jubileumi ünnepség alkalmából levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök. Levelében a kormányfő külön kitért a bormarketing kérdésére, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „a magyar bor népszerűségének növeléséhez erős hátteret jelent az a komplex borpromóciós program, melyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa indít el, valamint az a kormányzati döntés, hogy immár külön kormánybiztos fogja segíteni a magyar bor népszerűsítésében a magyar bor ágazatot.”

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos köszöntő beszédében kiemelte, hogy szakmai munkájában mindig biztosan számíthatott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsára. Az eddigi együttműködés eredményei is biztosítják a bormarketing területén a közös munkát a Kormány és a Szakmaközi szervezet között. Az állami bormarketing feladatok ellátására 3 milliárd Ft áll rendelkezésre a Kormány döntése értelmében.

Olyan stratégiát kell megalkotnunk, amely abban segít, hogy a következő négy évben sokkal alaposabban, hatékonyabban tudjunk dolgozni. Olyan átlátható termékstruktúrára van szükség, amivel a világot le tudjuk nyűgözni – hangsúlyozta Rókusfalvy Pál.

Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár dr. Nagy István agrárminiszter a szőlőtermelők és borászok munkájával kapcsolatos elismerő gondolatainak átadását követően kiemelte: „a szőlő-bor ágazat a magyar agrárélelmiszeripar fényes csillaga. A magyar szőlőtermelők és borászok pedig biztosan számíthatnak a magyar kormányra.”

Fürjes Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszédében hangsúlyozta: az együttműködés annyira fontossá vált, hogy ma már versenyképességi tényező.

A bor olyan, mint a sport, összehoz bennünket – mondta.

Az ünnepségen ezt követően azok a hegybírók vehettek át elismerő oklevelet Légli Ottó elnöktől és Frittmann János szakmaközi ügyekért felelős alelnöktől, akik a hegyközség majd a HNT munkavállalójaként dolgoztak az elmúlt negyed évszázadban a magyar szőlőtermelőkért és borászatokért.

Brazsil Dávid a HNT főtitkára az elismerő oklevéllel kapcsolatban kiemelte: „A 2012. évi hegyközségi reform új alapokra helyezte a hegybírói munkakört azzal, hogy megteremtette az országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási munkavégzés feltételrendszerét. Ezzel egyidejűleg kiszámítható életpálya modellt alakított ki a törvényi szabályozás, melyet további elemekkel egészített ki a Kormánnyal való együttműködés során a HNT. Ennek egyik mérföldköve volt az a stratégiai megállapodás, melyet 2016-ban kötött a Földművelésügyi Minisztériummal. Ezzel összhangban a HNT kidolgozta a hegybírói munkának a továbbképzési és jutalmazási rendszerét.

A munka azt eredményezte, hogy évről évre újabb közigazgatási feladatokat vállal át az államtól a HNT. Az új bortörvény is a hegybírói karra alapozza a szőlész-borász szakma egyablakos ügyintézését, mely az e-Pincekönyv informatikai rendszer bevezetésével fog kiteljesedni.”

Brazsil Dávid a HNT 25 éves áttekintéséről szóló előadásában fejtette ki, hogy „A hegyközségi szervezet fejlődésére jelentősen hatottak a történelmi események annak 1894. évi első törvényi szabályozásától napjainkig. Az 1994. évi törvény lefektette a kötelező tagságon és a háromszintű küldötti rendszeren alapuló szakmai önkormányzat működési kereteit. Az önszabályozás betartására minden mezőgazdasági érdekképviseleti rendszertől eltérően, önálló közigazgatási jogkörökkel felruházott hegybírói kart hozott létre. A 2012. évi hegyközségi reform megteremtette az országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási munkavégzés feltételrendszerét a hegybírók számára. Ez a különleges jogi keret lehetővé teszi számunkra, hogy a rendtartási és szakmaközi döntéseinket önállóan hajtsuk végre állami hatósági közbenjárás igénybevétele nélkül. Ez a hegyközségi köztestületi rendszer legnagyobb értéke és egyben egyedisége.”

Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnök előadásával vette kezdetét a délutáni pódium beszélgetés, amely az európai szőlő-bor ágazat kihívásait vitatta meg az éghajlati, társadalmi és klímaváltozások tekintetében.

Áder János szerint akár a Magyarországon tartott sportesemények – köztük a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság – szüneteit is fel lehetne használni a magyar borok bemutatására, reklámozására. A bormarketing lehetséges eszközeként említette a konferenciaturizmust és az ahhoz kapcsolódó vendéglátást is, amely alkalmas arra, hogy a konferenciaturizmus résztvevői egyszerre tudjanak megismerkedni a magyar gasztronómiával és a hozzá kapcsolódó magyar borokkal. Hozzáfűzte, ehhez az is szükséges, hogy a hazai vendéglátóhelyeken tudjanak az ételekhez társítható magyar borokat ajánlani, így szükség van a területen dolgozók képzésére is.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy exportálni leginkább az exkluzív borokat kellene, míg a többi magyar borra a külföldi fogyasztókat kellene Magyarországra „hozni”, ami mellé egyéb szolgáltatásokat is kellene párosítani. Ezeken felül tájegységi génbankok létrehozását is javasolta az egyes szőlőfajták vizsgálatára.

Áder János előadásában kitért a klímaváltozás és a szőlészet kapcsolatára is. A volt köztársasági elnök rámutatott, hogy a világban olyan klimatikus változások zajlanak, amelyek mindenkit – köztük a borászokat is – érintik. Ezért a legfontosabb feladatnak az alkalmazkodást nevezte.

Áder János úgy vélte, már nem a megelőzésen van a hangsúly, mert a párizsi megállapodásban kitűzött cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5-2 Celsius-fok alatt kell tartani, csupán kívánatos, de nem a realitás. Kijelentését azzal indokolta, hogy jelenleg a szén-dioxid-kibocsátás magasabb, mint a párizsi megállapodás aláírásakor volt.

A pódiumbeszélgetésen Győri Enikő EP képviselő megvilágította azt a folyamatot, miszerint különböző NGO szervezetek fogyasztói elvárásként fogalmaznak meg alkohol ellenes szabályozási kéréseket és végeznek nyomásgyakorlást az európai döntéshozókra.

A brüsszeli központú európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek szervezete, a Copa-Cogeca Bor Munkacsoportjának elnöke az olasz Luca RIGOTTI felhívta a figyelmet arra a bizottsági megközelítésre, amely a fenntarthatóságot csak környezetvédelmi szempontból vizsgálja és ennek rendeli alá a növényvédelmi szabályozást. „A termelés biztonságát nem veszélyeztethetjük, hiszen azzal a gazdasági fenntarthatóságot hagynánk figyelmen kívül. Az európai belső piac működését veszélyezteti továbbá a nemzetállamok egészségvédelmi előírásai, melyek a bort alkoholként definiáljak.”

Thierry COSTE, az Európai Borrégiók Egyesületének, az AREV főtanácsadója számos gyakorlati példát mutatott be a szárazság elleni védekezés tekintetében. „Az öntözésnek okszerűnek kell lennie, és kerülni kell minden olyan elavult módszert, amely nem átgondolt öntözési terv alapján valósul meg.”