Ha a tengerpartra és a napsütésre gondolok, akkor az Isztria jut eszembe. Az utóbbi évek nyaralásait, az esküvőm utáni napokat is itt töltöttük. Fenyő alatt délután aludni, naplementét nézni a kempingben, horvát szóra olaszul válaszolni, reggel a halászoktól halat venni, főzni és mellé remek helyi borokat inni. Nyárvégén fügét csenni. Megnyugodni. Ezt jelenti talán néhány mondatban leginkább az Isztria nekem. Ismerős hely, szinte ismerjük is egymást, még ha nem is egy nyelvet beszélünk.
Major Levente igazi kaliber, ahogy Szegvár környékén mondják. Csak éppen Abasáron lakik, a Mátra lábánál. Natúr borász, aki megszállottan szereti a sört, földrajztanár és iskolaigazgató, úgy néz ki mint egy svéd hörgős metálzenekar frontembere, közben pedig a ferencesek nevelték Esztergomban. Ez a beszélgetés igazi élmény volt a számomra...
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Vitaindító írás a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől
-
a számok bűvöletében
-
A Simigh családnál jártam Gyönkön
