Népi ételek, helyi termékek kóstolója, lapcsánka, házirétes, kézműves foglalkozások, falusi szálláshelyek és információk vidéki programokról – kellemes családi programot kínálnak vasárnapra a gasztronómia, a borok és a turizmus kedvelőinek.
Újraszámlálás és feszült várakozás előzte meg az Aranykacsában a Pécs Város Bora 2009 eredményhirdetését. No meg volt itt még korábban vacsoraest vagy hetven meghívottal, akik szavaztak a döntőbe került borokra. A döntőbe pedig az jutott, akikre mi is szavaztunk a Borbörzén tavasszal. Hogy ki lett a nyertes? Ezúttal egy vörös, a tavalyi győztes pincészet pediglen duplázott.
Kevés hatékonyabb reklámot tudunk elképzelni, mint étlapokkal teleszórni a várost. No persze nem tippelnénk nagy árat, mennyibe került a Pécsi Est Cafénak a névadó number one pécsi programfüzetes megjelenés. De erősebb kutya eszik, és mivel Andorral érzékenyek vagyunk a jelen dolgaira, nem késlekedünk felkerekedni a Kereskedők Háza Római Szintjén található (régen bank) éjjel szórakozóhely, nappal étterembe, tesztelni a kínálatot. Minek is szabadkozzunk? Aki ma pörköltszaftot kínál negyed kiló kenyérrel háromhuszér (és jót is), az félig megvett minket is.
Alen Bibićről korábban inkább csak hallottam, a boraihoz nem jutottam el. A nyáron azonban a zadari óvárosban sétálgatva felfigyeltem a Bibich márkanevet viselő vinotékára. Természetesen eltöltöttem ott néhány percet – valóban csak annyit, éhes család várt rám a hűvösben pihegve, odakinn negyvenkét fok volt – és találomra, valamint a boltos ajánlásával vásároltam néhány bort. Kettőt együtt bontottunk.
Hogy miért fontos az eredeti, ütős és kreatív borcímke a palackon? Gyárthatnánk az ideológiát és a magyarázatot hosszan, de az és kész. Segít megismertetni, eladni a bort, és eleve jobb érzés ajándékozni vagy éppen csak meginni is. Ha szép a borcímke. Mostanában pedig találkoztunk néhány kiugróan stílusos pannon borcímkével.
Ezen a héten alig tudunk elmoccanni Pécsről, annyi eseményt kínálunk a régió központjában élőknek, vagy az érdeklődő kultúr- és borturistáknak. Lesz itt például rögtön Bordalfesztivál, egész Európából érkeznek a daliás férfikórusok, hogy bortól zengő hangon dalolják tele Pécset (és persze a hagyomány szerint Villányt, Palkonyát, no meg még más borúti településeket is). Aztán persze mindez beletorkollik a Szőlő és Bor Ünnepébe, amelyet az idén a Széchenyi tér rekonstrukciója miatt a Sétatéren rendeznek meg. És akkor azt még nem is említettük, hogy az Örökség Fesztivál 17-én elkezdődött és még vasárnapig lehet pécsi borosgazdákkal találkozni, boraikat kóstolni a gesztenyefák árnyékában. Lesz még Pécs Bora választás, borvacsorák, szüret.
Egyéves jubileuma alkalmából Pécsre hozza Molnár B.Tamást és Bittera Dórát a Pécsi Gastro Club. Az esemény azonban nem csak egy beszélgetés lesz, megkóstolhatjuk Molnár Gábor séf ételeit is az Enoteca Corsóban, amelyeket főleg a Czifray-versenyekre alkotott meg. Hely kevés van, az ár kedvezményes, a program izgalmas.
Új tanév, új egyetemi borok. Csütörtökön a Pécsi Tudományegyetem bemutatta azokat a borokat, amelyek a következő tanévben viselhetik a Pécsi Tudományegyetem Bora címet. A pécsi, immár majd két éve az egyetemhez tartozó Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben szőlőt kóstolhattak, bort ízlelhettek a meghívott újságírók. A szervezők egész nap tartottak az esőtől, de kegyes volt az időjárás. A város egyik legszebb helyén élvezhették így a vendégek a szeptemberi napsütést, a kiváló borokat és mindeközben ne feledkezzük meg: a szüret egy percre sem állt le.
Somló és Tokaj között a Várban szerencsésen rövid az út. Tettünk ugyan kis kitérőt délre, nyugatra, de az első nap a tokajiaké volt. És megállapítottuk, hogy még a közeljövőben Tokajba kell utaznunk. Szigorúan tanulmányútra. Kóstoltunk elég sokat, de a cikkbe csak három pincészet fért be. Noha voltak még szép borok, voltak még figyelemreméltó borászatok, itt azonban egységes, magas szintű teljesítményre figyeltünk fel. Hát ők következnek most, no meg a mi élményeink.
Nem, ezúttal nem maradt ki sem Somló, sem Tokaj. Először három, vagy inkább négy somlói boremlék következzék. Somlón egyszer voltam, akkor egy hetet, szinte egyedül voltunk a Hotel Somlóban, sajátunk volt a medence, a teniszpálya, a hegy java. Szeptember eleje volt, még nem szüret, de már a balatoni szezonon túl, ami ugye azt jelentette, hogy már itt se volt senki. Hétvégén pár borturista. Nosztalgia félre: szeretem ezeket a borokat, szóval lesz itt némi elfogultság, de ennyi belefér.