Pécsi Borozó

Cikkek

Ezerrel dübörög a fenntarthatóság

Jakab Tamás

2025 March 04.

Ezúttal legalábbis a világ két vezető borvidékén, Toszkánában és Bordeauxban. A közép-olasz szuperrégióban négy eredetvédelmi terület, a Vino Nobile di Montepulciano, Morellino di Scansano, Brunello di Montalcino, valamint Bolgheri (a Bolgheri Sassicaia DOCG-vel) határozta el, hogy egy közös fenntarthatósági projektet indít Concerto néven.

Tokaj, Magyarország (fotó: Pintér Árpád)

A projekt legfőbb céljai, hogy a fenntartható irányítási modelleket integrálják, a borászatban innovatív fenntartható megközelítéseket alkalmazzanak és elősegítsék a fenntarthatóság kommunikációját.

A projekt kulcseleme egy digitális platform: a négy terület borászatainak az adatait gyűjtik ezen össze, a pincekönyvektől a szőlészeti és borkészítési módszerekig. Ennek révén a cél egy olyan sztenderd kialakítása felé teendő lépés, amely a fenntartható gazdálkodást optimalizálja, akár pl. CO2-lábnyom, akár a vízfelhasználás tekintetében. Mindezt úgy, hogy maga a digitális adatgyűjtő és integráló tevékenység mint módszer adaptálható legyen a mezőgazdaság bármelyik szektorára is.

Calabria, Dél-Olaszország (fotó: Ercsey Dániel)

Mindeközben Bordeauxban egy teljesen más aspektusát vizsgálták a fenntarthatóságnak, egy szenzorikus kutatás során. Azt a folyamatot már jól ismerjük, hogy a világ vezető, és a klímaváltozással leginkább érintett területein (és ezek között Bordeauxnak vezető helye van) komoly kutatásokat végeznek arra, hogy milyen új fajták képesek az adott terület várható, illetve részben már végbe is ment klímaváltozásához a legjobban alkalmazkodni. Mivel Bordeaux mindhárom (sőt, tkp. mind a négy, a petit verdot-val együtt) alapfajtáját, ha különböző módon és mértékben is, de érintik a klímaváltozás helyi folyamatai (rendszeressé váló késő-tavaszi fagyok, szárazság csapadékos időszak helyett, tartós meleg/forróság, csapadék, amikor a korábbi normalitás szerint szárazabb időnek kellene lennie, stb.), ezért a régió különösen komoly vezető szerepet játszik ezekben a kutatásokban.

Arles, Dél-Franciaország (fotó: Ercsey Dániel)

Most egy kutatás azt vizsgálta, hogy a klímaváltozáshoz leginkább alkalmazkodni képes, új fajták közül melyek azok, amelyeknek a borait a hagyományos bordói küvébe keverve, azok ízvilága nem, vagy csak jelentéktelen mértékben változott meg. Magyarán, nem kémiai szempontból elemezték az egyes szőlőfajtákat, hanem azok borait szenzorikus vizsgálatnak vetették alá. A kutatás két részletben történt meg. Előbb azt vizsgálták a kóstolásba bevont professzionális szakértők segítségével, hogy a vizsgálatba bevont 26 szőlőfajta bora közül melyek nem vagy csak alig változtatták meg a klasszikus bordói ízvilágot. A következő szenzorikus vizsgálat húsz másik szakértővel arra irányult, hogy az első vizsgálat során ötre szűkült fajták közül, ha mindegyiket előbb 10, majd 30%-ban keverik hozzá ugyanazon bordóihoz (amelyről egyöntetűen megállapították előtte, hogy a bordói illat- és íztipicitást ideálisan mutatja), akkor mely fajták mutatják fel a legjobb eredményt. A Duras és az Arinarnoa fajták viselkedtek a legjobban, mind a vakkóstoló, mind pedig a házasítási információk ismeretében történt újrakóstolás esetében, a 30%-os részarányú keverésük semmilyen eltérést nem mutatott a kóstolók észlelése alapján a tipikus bordói küvé íztípusától. További három fajtánál, a Fer Servadou, a Manseng noir és Vinhão fajtáknál pedig minimális, még elfogadható eltérést észleltek csak. Ráadásul itt is mindegyik fajtánál a 30%-os házasítási részarány esetén (a Fer Servadou-nál a 10%-os esetén is).

Marsala, Szicília (fotó: Ercsey Dániel)

A fenti szőlőfajtákat mint másodlagos, a házasításoknál minimális mértékben alkalmazható fajtákat, engedélyezésre fogják javasolni.

És, hogy honnan jönnek ezek a fajták? A Duras francia kékszőlő, amely leginkább Toulouse környékén növekszik. Az Arinarnoa a Cabernet Sauvignon és a Tannat keresztezése, még 1956-ból, a Fer Servadou ezzel szemben a Cabernet Sauvignon egy igen régi természetes kereszteződéseként létrejött, Dél-Franciaországban meghonosodott fajta, amely természetes módon ellenáll mind a lisztharmatnak, mind a peronoszpórának. A Manseng noir baszk eredetű fajta, ma Francia Baszkföldön (Béarn AOC) engedélyezett, inkább a mutációs képességéről híres, tőle származik a jóval ismertebb Petit Manseng is pl. A Vinhão a kakukkfióka, Észak-Portugáliából jön, a szűkebb hazájában, a Minho-ban mind a mai napig a vörös vinho verde egyik alkotója. Híresebb azonban a Douro völgyéből, ugyanis a Portói egyik alkotója, a bor speciálisan sötét színéért „felelős” ez a szőlő.