Vannak sajtóutak, azokon vannak (ha vannak) úgynevezett BYOB bulik, amikor mindenki hozhatja a saját borát, vagy a kedvenc borát és megoszthatja másokkal. Néhány hete pont egy ilyenen voltam Eszéken, gyönyörű grasacokat kóstoltam Szerbiából a GROW du Monde alatt, amikor egyszercsak jött Davide Bortone, a WineMag olasz főszerkesztője és töltött valamit a poharamba, ami megváltoztatott mindent. Nem túlzok, mindent! Ez a bor felbolygatta az időt, megállította a Föld forgását, láttatta velem mindazt ami volt és ami még csak készülődik a jövőben.
Cantine Minardi Leukós 2021
A borunk Pantelleriáról, a fekete gyöngyről érkezett, természetesen alexandriai muskotályból vagyis zibibbo-ból szűrték. A színe közepes szalmasárga. Illatában narancsligetek virágzása, keleti fűszerbazárok, lehengerlő parfümösség, a lenyugvó nap, ahogy megfesti a fekete bazaltsziklákat. Kóstolva közepes test, elegáns savak, az ízben újra az illat ismétlődik, kiegészülve némi érett naranccsal és bergamot lekvárral, csipetnyi mentával. A lecsengése szinte végtelen. 100/100 pont
Ennyit a borleírásról, de ez a bor sokkal többet adott, legalábbis ott, azon az estén, mint egy jegyzet és száz pont! Ebben a borban benne van Proust teljes regényfolyama, az emlékezés magasiskolája, Az eltűnt idő nyomában. Ebben a borban ott van az elfeledett gyerekkorom, ahogy a tlemceni nagymecsetben ülök édesanyám mellett, behúzódva az árkádos udvar árnyékos részére, miközben a közeli narancsligetek virágainak illatát hozza a szél a sivatag felől. Ebben a borban ott van a feleségem mosolya, az élet fájó múlandósága és egyben múlhatatlan szépsége. Ez a bor maga az emlékezés, maga az élet. Ez a bor maga a szerelem!