Kórijama területileg Fukusima prefektúra területén helyezkedik el. Igen, természetesen mindenki felkapja a fejét e név hallatán, hiszen nem volt még olyan rég – idestova nyolc éve – hogy az erőmű-baleset kapcsán a világ figyelme Fukusimára irányult. Az is magától értetődő, hogy a bemutatkozások és az előadások során e vonatkozás is említésre került. Noha nem ástam bele magamat a témába, meggyőzőnek tűnik az az adat, mely szerint a közel tízmillió bevizsgált rizsmintában nem találtak olyat, amelyben a radioaktív cézium koncentrációja meghaladta volna az egészségügyi határértéket (mely Japánban jelentősen alacsonyabb, mint például az EU-ban).

Ha már szóba került a rizs: mi sem természetesebb annál, hogy Kórijama körzetében is ez a legnagyobb mennyiségben fellelhető termény. Ízelítőként kóstolhattunk fermentált rizsből készült, alkoholt nem tartalmazó amazake-t, csendes és szénsavval dúsított szakét, valamint főtt rizst. A másik fontos termesztett növény a szójabab, ennek is számtalan változatát hozták el nekünk a ropogtatható ízesített babszemektől egészen a zölden leszedett szójából – azaz edamame-ból – készített dzsemig.

Magyarország és Kórijama között 2015 óta zajlik élénk együttműködés, melynek egyik alapköve nem más, mint a ponty. A délután során legalább négy alkalommal elhangzott ez a megállapítás, így muszáj komolyan venni. 2016-ban tízfős japán küldöttség érkezett hazánkba, hogy tanulmányozzák a magyar borászatokat, a mangalica tartását – és természetesen a pontytenyésztés vívmányait. Amikor ezt követően magyar termékek bemutatójára került sor Kórijamában, a méz és a bor kapott kiemelt hangsúlyt.

Mint megtudtuk, a város környékén a rizs mellett különböző zöldségeket és gyümölcsöket is termesztenek, utóbbiak közül a nashi körtét és a szőlőt emelték ki. Adja magát a kérdés, hogy foglalkoznak-e borszőlővel, és ha igen, vajon milyen eredménnyel. Nos, talán nem okozunk nagy meglepetést azzal, hogy a szakékhoz képest jelentősen háttérbe szorul a borkészítés. Akad ugyan néhány, viszonylag frissen telepített ültetvény, és egy-egy feldolgozó üzemet is felhúztak az utóbbi években, ám számottevő bortermelésről nem beszélhetünk. Kórijama Magyarországhoz képest mintegy tíz szélességi fokkal délebbre, hozzávetőlegesen Athén vonalában található – ez is behatárolja a telepíthető fajták körét. A jelenleg is folyó üzleti tárgyalások eredményeként feltehetően idén nyártól kezdődően a Culinaris kínálatában fedezhetjük fel a Kórijamából származó szakét és egyéb finomságokat.

A nagykövetségen eltöltött délután során egy távoli vidék látnivalóival és gasztronómiájával ismerkedhettünk meg. Ám bármilyen messzire is kalandoztunk, megnyugtató volt a tudat, hogy a pontyokat illetően egy nyelvet beszélünk.