Plovdivi utcakép random művésszel (fotó: Ercsey Dániel)

A reggel köddel és négy fokkal köszönt ránk, még kókadozni sem lehet normálisan a buszon, mert a didergés előbbre való. A kelet-nyugati nagy autópályára térve hol lelassítunk egy ködfoltban, hogy rágyorsítunk a napos szakaszokra, hogy a Villa Yustina szőlőibe érve már hétágra süssön a nap.

Látkép MW-vel... (fotó: Ercsey Dániel)

Mintha a természet nekünk rendezte volna ezt a színházat, ahol a végtelenbe nyúló szőlőtáblákra árnyékot vetnek a szinte semmiből felhorgadó csipkés hegyek. Csodálatos a helyszín, nem csoda, hogy idén is több mint 50 esküvőt tartottak itt!

Engem ez valamiért Dél-Amerikára emlékeztetett... (fotó: Ercsey Dániel)

A borászat a leginkább borturizmusra építő birtok az országban, ami a környezetét tekintve nem is meglepő. Először nyitottak éttermet a birtokon, először fogadtak csoportokat, szóval mindenben úttörők. Az 50Ha-on van minden mi szem-szájnak ingere, a konyha stabil középszer, különösebb kilengések nélkül.

Plovdivi Bacchus (fotó: Ercsey Dániel)

Summer 2021

A sauvignon blanc-t 10% sémillon kerekíti. Közepes citrom szín, friss, csalános illat, fűvel és papayával. Kóstolva kerek mégis feszes, lendületes savakkal és citrusos ízekkel. 87/100 pont

Monogram 2009

Mély gránát szín. Illatában cédrus, bors, szilva és cassis. Tökéletes érettség, elegáns szerkezet, a test közepesnél nagyobb, a savak lendületesek. Ízben pici vanília, pipadohány, szilvalekvár és bors. A ércsengése kifejezetten hosszú. Most van a csúcsán! 90/100 pont

Fotó: Ercsey Dániel

Az ebédtől és a boroktól búcsúzva még van időm befejezni a tavalyi Goncourt-díjas Mohamed Mbougar Sarr könyvét (Az emberek legtitkosabb emlékezete), amitől pár óráig csak bóklászok Plovdivban, mint egy holdkóros. Pedig a szállás átlagon felüli (Hotel Vizualiza), igaz nem kényeztetnek olyan szobával, ahonnan némi kilátás is lenne a városra, pedig állítólag ez a szálloda egyik erénye. Nos, ezt lehet, hogy az amerikai turistáknak tartogatták, nekem meg kell elégednem a szűk utcával a hegy felőli oldalon, olyan érzésem van, hogy ha kihajolok az ablakon, meg tudom érinteni a szomszéd házat. Viszont az is igaz, hogy összesen öt percet tölthetek a szobában, amikor pedig éjjel visszaérek, már koromsötét van, a másnap reggeli induláskor pedig még szürkület.

Színházi szelfi, avagy kétezer év egy képben elmesélve (fotó: Ercsey Dániel)

Plovdiv nem idegen számomra, 2016-ban itt volt a Concours Mondial de Bruxelles. Akkor egy indiai, egy macedón és egy orosz barátommal bóklásztam a girbegurba utcákon, most néhány kanadait és egy lengyelt követek, kissé szórakozottan. A város amúgy lenyűgöző, Trákia ékszerdoboza! A törökös házak, a római színház és stadion (ez utóbbi fölé épült a sétáló utca, de nagyon találékonyan láthatóvá tették az egykori stadiont az utca alatt), az ókori trák főtér, a görög és örmény kereskedők házai, a parkokban ortodox ikonokat áruló művészek, a rengeteg galéria és festő, az éttermek és teaházak és persze a bizánci örökség mind-mind egyedi arculatot kölcsönöznek a városnak. Ha tehetitek, ide mindenképpen jöjjetek el és szánjatok rá legalább három napot. Plovdiv megér egy misét!

Tipikus plovdivi utcakép, macskakő, törökös házak, girbegurba utcák, dombok... (fotó: Ercsey Dániel)

Gazdag plovdivi örmény kereskedő falikútja a ház szalonjában. A víz egy kis tálkába csöpög, amiben rózsaolaj van. Képzelhetitek, milyen illat van! Légfrissítés á la XVIII. század. (fotó: Ercsey Dániel)

A mavrud szőlőfajta első ábrázolása az ókeresztény bazilika egyik mozaikján (fotó: Ercsey Dániel)

Fény és árnyék, régi és új találkozása (fotó: Ercsey Dániel)

XVIII. századi fürdőszoba, hogy a ház gazdáinak ne kelljen a török közfüdőbe járniuk (fotó: Ercsey Dániel)

Mennyezeti díszítés, avagy honnan ered a festett fakazetta? (fotó: Ercsey Dániel)

A plovdivi sétálúutca és az alatta megbújó római stadion, ahol egykoron harmincezren szurkoltak üvöltve a kedvenc fogathajtójuknak! (fotó: Ercsey Dániel)

Hívogató bejárat egy ortodox templomba (fotó: Ercsey Dániel)

Ókeresztény keresztelőmedence, legelésző mozaik-szarvassal (fotó: Ercsey Dániel)

A szállodában kapjuk a vacsoránkat is, a séf kitesz magáért, az egész út egyik legizgalmasabb élménye vár minket, tökéletes tatárral, vizuálisan is izgalmas desszerttel és minden idők egyik legjobb spárga-buggyantott tojás-hollandi mártás kombinációjával, amihez még a tökéletes bort is sikerült megtalálni, így vált ez a bor-étel párosítás az egész út fénypontjává!

Az előétel tálalva van! (fotó: Ercsey Dániel)

A "tökéletes tatár" (fotó: Ercsey Dániel)

A vizuálisan is izgalmas desszert (fotó: Ercsey Dániel)

Minden idők egyik legjobb spárgája... (fotó: Ercsey Dániel)

...és a hozzá illő bor. (fotó: Ercsey Dániel)

Szénás-virágos illat, mandarinos íz, lendületes savak, hosszú lecsengés. Imádtam, imádtuk! (fotó: Ercsey Dániel)

A Bulgária útinapló sorozat további részeit itt találjátok meg: 1.rész, 2. rész, 3.rész, 4.rész, 5.rész, 6.rész, 7.rész, 8.rész​