Nincs nagy tapasztalatom budai zöld körökben, talán Szeremley, Válibor, más emlékem most így nincs is a fajtáról. Aztán egyetlen doktorkollégánk jóvoltából ez a palack került a kezembe nemrég. Ő járt Badacsonyban, tetszett meg neki, hozta el. Én meg kibontottam, ismerkedtem, megkedveltem, érdekelne a többi is.
Málik Zoltánról annyit tudok csak, amennyit a Google elárul. Kis pincészet, kézműves módszerek, jó fajták. A budai zöld mellett, kéknyelű, bakator, zöldszilváni, no meg olaszrizling és szürkebarát. Nemigen van, ami érdektelen volna Badacsonyban. A budai zöldről meg elsősorban annyit tudtam, hogy főként a kéknyelű beporzójaként van jelen Badacsonyban.
A budai zöld nem halmoz el kirobbanó illatossággal. De határozott, kicsit mézes, kicsit virágos, leginkább pedig szikla. Aztán kortyban is az ásványosság van főszerepben, ráadásul én bírom az erőteljes savakat, főleg ha van is mellé tartalom. Itt van. Propolisz és méhviasz, háttérvirágosság, zöldalma és citrusok. Vannak zamatok, van játékosság. És szikár elegancia.
A korty egy kis őszibarackos (keser)édességgel és sós-ásványos lecsengéssel zár. Azt mondják, a budai zöld fröccsben is kiváló, szóda sajnos nem volt itthon, de elfogyott anélkül is. Nem az a fajta, amely rögtön elsőre behízelegné magát, kellettek percek az ismerkedéshez, kellett egy visszakóstolás másnap az érzelmek egyértelműsítéséhez. Most viszont már csak azt kellene kideríteni, hol lehet beszerezni…
Nálam ****, az árát sajnos nem tudom.