Váli Péter húsz évvel ezelőtt, egy szép, napsütéses áprilisi délelőtt megállt a badacsonyörsi hegyoldalban a szőlőtőkék között, elnézett a Balaton felé, és amikor arcát megérintette a tó felől érkező, meleg tavaszi szellő, úgy érezte: itt neki dolga van.
Nincs nagy tapasztalatom budai zöld körökben, talán Szeremley, Válibor, más emlékem most így nincs is a fajtáról. Aztán egyetlen doktorkollégánk jóvoltából ez a palack került a kezembe nemrég. Ő járt Badacsonyban, tetszett meg neki, hozta el. Én meg kibontottam, ismerkedtem, megkedveltem, érdekelne a többi is.