Pécsi Borozó

Cikkek

Tőkések

Bemutatkozott a Mátrai kézműves borászkör

Borkultúra Szabadegyetem

2012 March 03.

A Borkultúra Szabadegyetem február 15-i rendezvényén bemutatkozott három Mátrai borász, akik a jól megszokott menetrend szerint kóstoltattak, beszélgettek és biztosították a jó hangulatot az Illyés Gyula Kar aulájában. Rövid beszámolónkból pedig az is kiderül miért is olyan különlegesek a Mátrai borvidék borai és borászai.

A Mátrai borvidék Legjelentősebb területe a Mátra déli lejtőin található, 2009-ben a borvidékhez csatolták a Mátra és Budapest közötti területeket is. Szőlővel betelepített területe körül-belül 6000-7000 hektár. A területen ősi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. Talajösszetétele változatos, mikroklímája kifejezetten alkalmas szőlőművelésre, a hegység óvja az északi hideg szelektől és csapadék egy részétől. Az itt megtermelt borok frissességükről és gyümölcsös illatukról híresek, a vidék az ország szőlő- és borexportjának több mint egy harmadát adja.

A kóstolót egy 2011-es évjáratú Furminttal kezdtük Losonci Bálint pincéjéből. Ez egy illatos, kissé karcos típus, enyhe kénes-szénsavas jelleggel bíró, összességében harmonikus bor. Ezt a Parola nevű fehérbor házasítás követte, szintén Losonci Bálinttól. Rizlingszilvániból, Cserszegi Fűszeresből és Furmintból készült 2011-ben. Kifejezetten vékony bor, finoman és diszkréten illatos; kellemes, határozott savakkal. Losonci Bálint hétvégi borászként kezdte, majd magával ragadta a borkészítés hangulata. Gyöngyöspatára költözött, földterületeket vásárolt és szőlőt telepített. Ő is többnyire vörösborokat készít, de több, különböző fajtát igyekszik kipróbálni, hogy az általa birtokolt dűlők változatosságát előhozza.

Harmadikként Szecskő Tamás 2010-es Zöldveltelinijét kóstoltuk. Ez a tétel tartályban fejlődött, illatában könnyű ásványokat érezni, fémes savai széppé teszik a bort. Ezt követően Királyleányka került a poharakba, aminek fantázianeve a borász gyermeke után Julianna. Szecskő Tamás készítette 2010-ben, megérte a fáradozást, egy savas és édeskés, gyümölcsös illatú, nagyon harmonikus bor lett. Jól fogyasztható és könnyen szerethető. Szecskő Tamás több mint 9 hektár ültetvényen gazdálkodik, első borát 17 éves korában készítette, megrendelésre. A burgundiai hagyományokat figyelembe véve törekszik a lehető legmagasabb minőségre, ennek érdekében minimális tőketerheléssel és kíméletes kézi technikával dolgozik. Saját bevallása szerint a magas minőségű bor a szőlőben születik és a pincében teljesedik ki.

Karner Gábor Sillerjével elérkeztünk a kékszőlők világába. 2010. őszén 24 órát erjedt fahordóban, illata a piros bogyós gyümölcsökére hasonlít, sok ribizlivel, egy kevés málnával és áfonyával. Utóízében halványodnak kellemes savai, újra a piros bogyós gyümölcsöket érezzük. Karner Gábor 1999 óta készít bort, a kezdeti néhány év elteltével ma már a minőség érdekében saját alapanyagból, saját telepítésű és művelésű szőlőből. 2004 tavaszán telepítette első hektár Kékfrankosát, 2007-ben pedig az Olaszrizlinget. A déli- délnyugati fekvésű dűlői még számára is sok kincset tartogatnak, célja ezek feltárása a borain keresztül.

Losonci Bálint 2009-es Úrráteszi Kékfrankosa, mely a sorban következő tétel volt, egy mindössze 220 palackos tétel, melynek alapanyagát 20 éves tőkéről szüretelték. Ízét édeskés fűszerek, gyógynövények jellemzik, lecsengése hosszú, igazán kellemes. Ezt követte Karner Gábor Vitézföldi Kékfrankosa 2008-ból. Szőlője vörösagyag kőzeten termett, nyugati lejtőn. 2 hétig volt héjával együtt csömöszölve és 2 évig érlelték fahordóban. Illata fűszeres, édeskés-zöldes villanásokkal, erőteljesen érződik komoly, Kékfrankos jellege. Ugyanennek a bornak a következő évjárata határozottan testesebb, igazi magyar jellegű bor. Gliceringyűrűje tisztán kivehető, színe kicsit padlizsános, közel 15%-os alkoholfokát alig érezni. Illata, akárcsak íze kissé fanyar, fűszeres, erőteljes savak dominálnak benne, utóízét pedig hosszan érezzük. A sorban következő Karner Gábor Tavaszföldi Kékfrankosa kései szüretelésű, fajtájának különleges változata. Színe telten barnás, íze rumos szilvás. 2 és fél évig érlelődött fahordóban, alkoholtartalma magas, savgerince erős. Utolsó borunk ezen az estén, Szecskő Tamás 2009-es Turán nevű házasítása. 4 különböző vörösborból készült, alapja a Kékoportó. Október első felében szüretelték, mára egy sűrű, intenzív, tömény zamatú borrá lett. Illata a frissen szüretelt kékszőlőéhez hasonlít.

A rendezvényünk folyamán már megszokott módon a Pannon Market Zrt. borosgazda kenyerét fogyaszthattuk. A BORkultúra szabadEGYETEM következő programja 2012 március 21-én kerül megrendezésre, témánk ezúttal a „Határon túli fehérek” lesznek, meghívott előadóink Bott Frigyes és Cuk Lajos Muzsláról, illetve Lendváról érkeznek majd. További információ a kóstolókkal kapcsolatban itt található.

Címkék