Ötven éve vette át borászdiplomáját az idén 73 éves Tiffán Ede, a hazai borászat doyenje. Az elmúlt fél évszázadban sok mindent megélt borász az 1200 hektáros villányi borgazdaságban kezdte a pályát, ahol végigjárta a szamárlétrát. Mint mondja, a szocializmus „szakemberei” kis híján kivégezték a villányi bortermelést. „A bortermeléshez mit sem értő, közgazdász vezérigazgató át akart térni a nagyobb haszonnal kecsegtető, kockázatmentes lucernaliszt-termelésre, ezért kis híján kivágatta az összes szőlőt, a főkönyvelő pedig felvetette, a sok kapálás helyett betonozzuk le a szőlők sorközeit. De Villány ezt is túlélte.”

A Tiffán család 1746 óta foglalkozik szőlő- és bortermeléssel a villányi borvidéken. Tiffán Ede 1965-ben végezte el a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát okleveles kertészmérnökként, majd 27 évig szőlészként és borászként dolgozott a villányi nagyüzemekben, az Állami Gazdaságban és a helyi szövetkezetben. Főállása mellett 1967 óta termel szőlőt és készít bort saját birtokán, amely az évtizedek során – a legkiválóbb dűlőkben – összesen 25 hektárra hízott. Ő hozta létre az ország első borútját Villányban, amelynek első elnöke is volt. Közreműködésével született meg a rendszerváltás idején a legtöbb elismert borászt felvonultató villányi összefogás, amely azonnal felhelyezte az egyébként területében nem túl nagy borvidéket előbb a magyar, később pedig a világ borszeretőinek térképére. A közelmúltig a Magyar Bor Akadémia alelnöke, a Pannon Bormíves Céh örökös tiszteletbeli alapító elnöke, számtalan szakmai szervezet születésénél volt jelen, generációk tanultak tőle. Munkásságát 1999-ben a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével ismerték el (a tokaji Szepsy Istvánnal együtt).

A villányi mintaborászatot – és a tavaly megnyílt, a vendégeket kiváló ételekkel és Tiffán-borokkal váró kilencszobás panziót – ma is „kézi vezérléssel” irányító Tiffán Ede soha nem engedett maximalizmusából, nem véletlen, hogy 1991-ben ő kapta meg elsőként az Év Bortermelője-díjat, a legmagasabb magyarországi borász-elismerést. Bordeaux-i házasításaival, pinot noirjaival a legnagyobb világversenyeken ért el a magyar borászatban páratlan eredményeket, borait a legnevesebb külföldi szakértők szemlézték. A mai napig vallja, hogy „a minőséget kinn, a szőlőben kell megtermelni. Ott kell áldozatokat hozni részben terméskorlátozással, részben ápolási munkával, hogy a végeredmény egészséges, fenolosan érett szőlő legyen, mert csak ebből születhet nagy bor. A folyamat során a legkisebb hibát sem lehet véteni.”

Tiffán Ede a tökéletességre való törekvésében hálás is a sorsnak, hogy Magyarországon született, és Villányban tevékenykedhet – bár próbálták korábban Németországba csábítani. Mint mondja, a Kárpát-medencének hihetetlen mezőgazdasági adottságai vannak. „Tőlünk északabbra savanyúak, délebbre unalmasan édesek a gyümölcsök. Ezzel szemben Magyarországon olyan a klíma, hogy a zöldségek és a gyümölcsök ízesek, zamatosak, és van bennük egy kis pikáns savérzet is. Ugyanez a helyzet a szőlővel is. Ha ezt sikerül átmenteni a borba, akkor ennek nincs párja.”

Tiffán Ede unokája arra készül, hogy nagyapja nyomdokaiba lépjen. A legifjabb Tiffán már bejárta a világ legnagyobb borvidékeit, a Corvinus Egyetemen tanult szőlész-borász szakon, majd több ezer ember közül bekerült azon 31 szakember közé, akik a Montpellier-i Egyetem mesterképzésén hallgathatnak szőlészetet-borászatot. Amint azt Tiffán Ede elmondta, „mivel benne is megvan az én maximalizmusom, szeretném megérni, hogy majd, ha hazatér külföldi tanulmányaiból, egy-két évet még együtt dolgozhassunk.”