Nem vagyok Toszkána nagy ismerője, se különös rajongója. Jártam arrafelé, kóstoltam elég sok bort ott és főleg itthon, voltak kedvemre valók. És voltak olyanok is persze, amiket nem tudtam hova helyezni, ez utóbbiból talán több is a kelleténél. Azaz ebből már ki is derült, a sangiovese nincs a kedvelt fajtáim top10-es listáján. Viszont ha kedves barátaim feldobnak egy tucat toszkánt, én is betettem három palackkal és jó társaságban leültünk kóstolni.

Van egy kedves toszkán borász barátunk, Pier Paolo Lorieri, aki már második esztendeje tagja a Portugieser du Monde zsűrijének. Elhivatottságból jön hozzánk minden évben, mert imádja a helyi fajtákat és minden megmozdulást, ami ezeket helyezi előtérbe. Idén hozott néhány bort is, ideje volt őket elővenni a pincéből.

Olasz napokat tartunk. Kedves barátaink jártak ugyanis ősszel Toszkánában és hoztak némi kóstolnivalót - össze is állt egy kis csapat és a Művész Presszó konyhájában a házigazdáink által rögtönzött remek harapnivalók mellé bontottunk pár bort. Lesz folytatás is, ha már olasz és bor, akkor elővettünk pár máshonnan Pécsre került bort, de az első részben főszerepben a Vernaccia di San Gimignano.