A szakmában egyre többen tudják, de még ott is okozhat meglepetést, hogy déli szomszédunknál annyira komolyan veszik a furmintot, hogy ugyanúgy önálló palackot alkottak rá, ahogy Tokajban. De vajon milyenek ezek a borok? Ennek jártunk utána egy kóstolón.

Nekem a furmint mindig talány. Izgalmas borokat ad vulkanikus talajon, de az a stílus csak szűkek kedvence, én értékelem, de nem lettem rajongó. Vagyis vannak pincék, borok, évjáratok, amelyeket tisztelek, kedvelek, szeretek, de sokkal több olyan van, ami hidegen hagy, vagy pont, hogy kiábrándít.

A megszorítások egyre inkább eltűnnek életünkből, néhány új szokás talán megmarad, sok új tapasztalat biztosan. Az utóbbi napok olyanok, mintha mindenki megpróbálná bepótolni az elvesztegetett időt, de egyrészt botorság volt, aki elvesztegette, másrészt lehetetlen visszahozni az elmúlt időt. A halmozódó munkafeladatok miatt aztán kevesebb idő marad a borra, az írásra, fáradtan, nyűgösen nem érdemes kóstolni sem. De kaptam két palackot, és furdalta az oldalamat a kíváncsiság.