A nyár falusi ember számára nagyszüleink, dédszüleink idejében a nagy mezőgazdasági munkák időszaka volt. Ebben a dologidőben a konyhai munkákat végző idősebb asszonyoknak is kevesebb ideje maradt főzésre, hiszen nekik is bőven akadt munka a ház körül a zöldséges-, gyümölcsös- és virágoskertben. Gondoskodni kellett a nyáron megtermelt zöldségek, gyümölcsök télre való eltevéséről, befőzésekről, lekvárok főzéséről, aszalásról. A nyári ételeket éppen ezért az egyszerűség jellemzi. A tél folyamán szinte minden háznál vágtak disznót, hogy a nyári munkák alatt legyen bőven füstölt szalonna, sonka, kolbász, hurka, lesütött hús, amelyek mellé egyszerű ételeket készítettek abból, ami a ház körül termett.

Nyári napokon gyakran érezhetjük a konyhákból kiszökő lecsóillatot. Nem véletlenül: a lecsó a nyár egyik legjellemzőbb étele. A magyar háztartásokban sokféleképpen készítik. A zsiradék mibenlétében, a hagyma, a paprika szeletelésének módjában, a paradicsom hámozásában, az ízesítésben is jelentős eltérések mutatkoznak. Az alap lecsó számtalan módon variálható, ízlés szerint készíthető rizzsel, tojással, tarhonyával, burgonyával, kolbásszal, tökkel, zöldbabbal, gombával stb. Elmondhatjuk: ahány ház, annyi lecsó. Következzék most egy alap lecsórecept úgy, ahogy én készítem.

Tikkasztó, forró nyári napokon nincs jobb desszert, mint egy nagy adag fagylalt. A nyár gazdag gyümölcskínálatából magunk is könnyen készíthetünk igazán finom, adalékanyagoktól mentes házi fagylaltot. Senkit ne tántorítson el a fagylaltkészítéstől az, hogy nem rendelkezik fagylaltgéppel, mert anélkül is finom jeges csodákat készíthetünk. Az alábbi fagylaltok és a szorbet is gép nélkül készültek, málnából, ribizliből, még aktuális.