Január derekán összejött a borszakkörök frontcsapata, akik a legtöbb események jelen voltak, hogy megkóstoljuk, mi maradt a raktárban két éve után. Hát vörös nem sok, meg kell jegyeznem, vörösboros szakkörökön többen is voltunk általában és jobban is fogyott a bor. Így hát erős fehér köröket futattunk ezen a hétfőn, nosztalgiázva az elmúlt két évről és új terveket szövögetve.
A decemberi, évzáró borszakkörrel az volt a koncepciónk, hogy mutassunk meg a törzsközönségnek különféle típusú buborékosokat, érdekelt nagyon, hogyan mutatnak ezek a tételek egymás mellett. Ritkán kóstolunk ennyi pezsgőt, de az évvégi ünnepléshez ezek után begyűjtöttük a legmegbízhatóbbakat. A nyolcból egy esett ki a rostán, egy éppen, hogy befért és hatot bármikor szívesen visszakóstolunk. Ezt jó sornak hívhatjuk, nemde?
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Исто на српском
