Az Agancsos Pincészet villányi pincesoron található borozója nekem valahogy olyan, mintha mindig is ott lett volna, esti séták során mindig akad hely egy pohár bor erejéig legalább, fesztiválokon meg itt mindig buli van, szól a zene, táncol a nép. Pedig most lettek húszévesek, no nem a tulajdonosok, hanem a borozó. És ha már jubileum, rögtön dupla, merthogy a panziójuk meg a tizediket töltötte be. Ott voltunk az Agancsos-ünnepen.
Volt ez a kóstolónk. Ami keddenként szokott lenni. A pannonborboltosokkal. Ha összejön 20-30 bor. Elvileg volt annyi, a gyakorlatban talán fele sem. Van ez így, nem is foglalkozunk azokkal. Bár az mondjuk érdekelne, hogy a látványra, külcsínre milliárdokat költő kéthelyi Ax & Ax miért nem foglalkozik a borok minőségével is, amit nem igazán követ a beárazásuk (ld. ötszáz eurós csúcsvörös), de ez mellékszál. Jöjjenek inkább az iható borok, mikből mi is szívesen kérnénk még egy pohárral.
-
Egy laikus borissza véleménye a borszakírók feladatáról
-
Weinblütenwanderung Lutzmannsburgban
-
Исто на српском
